Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 55. (Nyíregyháza, 2013)

Régészet - Bollók Ádám: A tiszabezdédi tarsolylemez ikonográfiájáról

Bollók Ádám

5. kép

1: Senmurvos díszű selyemruha egy afrasiabi freskón (ma Szamarkand) (Albaum 1975. Tab. VI. alapján), 2: szogd szárnyas teve a kitmanovói ezüsttálon, (Udmurtia, RU) (Marschak 1986. Abb. 24. alapján), 3: szogd szárnyas teve a malcevói korsón (Perm megye) (Marschak 1986. Abb. 55. alapján), 4: sénmurv a Msattá egyik reliefjén (HKJ) (Creswell 1979. Pl. 123. alapján)

Fig- 5

1: Silk caftan decorated with senmurvs on an Afrasiab fresco (today: Samarkand) (after Albaum 1975. Pl. VI), 2: Sogdian winged camel at the silver plate from Kitmanovo (Udmurtia, RU) (after Marschak 1986. Fig. 24), 3: Sogdian winged camel on the jug from Malcevo (Perm County) (Marschak 1986. Fig. 55), 4: senmurv on a Msattá relief (HKJ) (after Creswell 1979. PI. 123)

jelenítette meg.23 Szintén a kétos ábrázolása tűnik fel a fent hivatkozott, Jónás történetét bemutató késő ókori és kora középkori freskókon, mozaikokon és faragványokon (4. kép 3.). Úgy tűnik, ez a helyzet a sásánida szárnyas „kutya-pávának” a legkésőbb a Vili. században a keleti mediterrán/bizánci művészet díszítőelemei közé történő belépése után tovább bonyolódott, ugyanis korántsem lehetetlen, hogy ennek egyes formai jegyei hatással voltak a késő ókori kétos/hippocampus ábrázolásokra. Nem egy olyan esetet ismerünk ugyanis, ahol az egyértelműen spirálisan visszacsavarodó halfarkú kompozit lényt kinyújtott nyelvű kutya vagy oroszlán előtaggal jelenítették meg

23 Föl. 247v, Par. gr. 923, Bibliothéquc National, Paris: Weitzmann 1979. 207., Pl. CXXI: 551. Ez a forma egyébként a IX. századi Bizáncban elterjedtnek számított, amint azt a Pantokrator és Hludov pszaltériumok cet ábrázolásai mutatják (vö. Dufrenne 1966. Pl. 32 (föl. 217v, cod. 61, Athos hegy), Scsepkina 1977. obr. 157. (föl. 157r, cod. 129, Goszudarsztvennij Isztoricseszkij Muzej, Moszkva).

100