A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 54. (Nyíregyháza, 2012)

Régészet - Almássy Katalin: A Mátraszőlős-királydombi kelta temető I. A sírok leírása

A

I mássy Katalin Leletek'. 1. Urna. 2. Kisebb urna. 3. Tál. 4. Bögre. 5. Edény. 6. Rövid, fűzfalevél alakú, töredékes vas lándzsahegy. Köpűjének palástját valószínűleg összehajtották, és összekalapálták. A töredék H. 17 cm, legnagyobb Sz. 3,5 cm, a köpü Átm

b. közelítőleg 1,4 cm.

1

9 Ltsz. 62.58.128. (XXIX. tábla 6.) 7. Bronz, hólyagos hoka(?)perecnek a markoló által deformált töredéke. Az ovális hólyagok pereme egyenes, belül a homokos-agyagos kitöltő anyag egy része megmaradt. A hólyagok díszítetlenek. Az egyes tagok Átm. 1,5x2,5 cm. Valószínűleg 8 tagú volt. Ltsz. 62.58.129. (XXIX. tábla 5.) 8. Hosszú, hangsúlyozott középbordájú, fűzfalevél(?) alakú vas lándzsahegy. Hegye talán hiányos. A viszonylag épen megmaradt köpü palástját valószínűleg összehajlították, és összekalapálták, alighanem facettált volt. H. 32 cm (a leltározáskor még 38,6 cm volt), legnagyobb Sz. 5,6 cm, a köpű Átm

b. 1,6 cm. Ltsz. 62.58.130. (XXIX. tábla 7.) 9. Hosszú, hangsúlyozott középbordájú, füzfalevél(?) alakú, töredékes vas lándzsahegy. Főleg köpüje - melynek palástját valószínűleg összehajlították és összekalapálták - hiányos. H. 36 cm (leltározáskor még 39,2 cm volt), legnagyobb Sz. 5 cm, a köpütöredék Átm

b. 1,4 cm lehetett. Ltsz. 62.58.131. (XXIX. tábla 8.) 10. Rövid kengyelü, hosszabb lábú, elég nagy rugóátmérőjü vas

fibula töredékei. A lábat nagyobb gomb díszítette. A fibula 9 cm-nél hosszabb volt. Ltsz. 62.58.132. (XXIX. tábla 2.) 11. Az előző vasfibulának valószínűleg párja is volt, mivel egy hasonló hosszúságú tütartótöredék, illetve három huzaltöredék tartozik a sír leletanyagához. A tűtartó H. 4 cm. Leltározatlan. (XXIX. tábla 3.) 12. Vaslemezből hajlított karikaékszer. Egyik végét ráhúzták a másikra. Átm

k. kb. 9 cm, Átm

b. kb. 7 cm. Leltározatlan. (XXIX. tábla 4.) 13. Vörös edény. Csak a legalját lehetett a sírban megfigyelni, de az is szétomlott. 14. Ételáldozatként sertést helyeztek a sírba. 22. sír (XXX. tábla 1.) A gép által megbolygatott temetkezés. A sírból 120 cm-nyit tártak fel. A gépi bolygatás szintjétől 30 cm mélységtől kezdődően a betöltésben elszórtan, de folyamatosan edénytöredékek, hamu és hamvak jelentkeztek. A cserepek a sír délnyugati oldalának északi fele mentén, a hamvak inkább az északi oldalnál kerültek elő. Hamvak a sír alján nem voltak. A sír földjében elég sok faszenet találtak, különösen az északnyugati fáinál, a sír alja fölött néhány cm-rel. A szétszórt cserepekből állították össze az 5., 11-12. edényt, ugyancsak a sírföldből került elő a 6-10. töredék. A húsmellékletet a sír közepére helyezték egy vaskéssel (3.), e mellett állt az I -2. edény. Az I. edény szájánál került elő a 13. bronzrög. A 4. bronzszegecs a hamvak fölött volt az északi sarokban a sír bontási szintjétől mérve 45 cm mélyen. A gödör a gépi munka - tehát a sír felső részének elpusztulása - után 90x135 cm. Lefelé szélesedett. Mélysége eredetileg legalább 190 cm lehetett (az adat bizonytalan, mivel a földgyalu is dolgozott itt: mintegy 70 cm-nyi földréteget szedett le). A hamvakra vonatkozóan nincs adatunk. 1

9 Annyira töredékes, hogy rajzolni nem lehetett. 92