A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 54. (Nyíregyháza, 2012)

Régészet - Almássy Katalin: A Mátraszőlős-királydombi kelta temető I. A sírok leírása

A I mássy Katalin 11. A sír északi fala közelében több darabra esett vasolló. H. 23,5 cm. Ltsz. 62.58.82. Neg. sz. Ö. 2734. (XVIII. tábla 2.) 12. Szürke, homokkőből készült fenőkő. A vaskéssel érintkező oldalán rozsdafoltos. Erede­ti H. 10,1 cm (a múzeumban eltörhetett, de az első fotón még ép). Ltsz. 62.58.83. Neg.sz. Ö. 2734. (XVIII. tábla 4.) 13. A fenőkő alatt széttört LT vaskés. A nyelén és a fokán egy-egy ponton fa-, az egész tár­gyon többfelé textil maradvány látható. Törésfelületei közül egyen érzékelhető, hogy összehajlított lemezből kovácsolták egybe. A lemez egészen vékony volt. H. 23,5 cm. Leltározatlan. Neg.sz. Ö. 5303. (XVIII. tábla 1.) 14. Lapos, kovácsolt vaskarika. Átm b. 1,2 cm, Átm k. 2,8-3,1 cm, V. 1-2 mm. Ltsz. 62.58.84. Neg.sz. Ö. 2734. (XVII. tábla 2.) 15. Húsmellékletként sertést tettek a sírba. 12. sír (XIX. tábla 1.) A sírgödör megközelítőleg téglalap alaprajzú. Betöltésében elszórtan hevert, közelítőleg 120 cm mélységtől az edények tetejének magasságáig legalább 10-12 db 15-35 cm átmérőjű, kerek­ded, de faragatlan andezitrög. Mintegy 120 cm mélységben találták elszórva az 1. nagy edény töre­dékeit. A hamvak a sír délnyugati sarka közelében voltak egy halomban. A sír közepére tették a hús­mellékletet és az ételáldozatot. Az edények a sírgödör nyugati fala mentén álltak (3-5), kivéve a 2. nagy edényt, amelyiket az ételtől északra tettek. A keleti fal mentén feküdt az egymáshoz rozsdáso­dott fegyverek együttese: kettétört kard (6.), lándzsa (7.), egy nagy vasfibula (8.), illetve a pajzs (9.). Az ásató megfigyelése szerint a szorosan egymásra tett kard-lándzsa-fibula együttesét (XX. tábla) áthúzták a pajzsfogón, mivel az alattuk, míg a pajzsdudor fölöttük feküdt. Mivel a kard két töredé­kének nem az összeillő végei voltak egymás mellett, egyértelmű, hogy a fegyvert kettétörve helyez­ték a sírba. Valószínűleg itt volt eredetileg a 13. vaskarika is. A hamvak és az állatcsontok között ke­rült elő a 14. vasfibula. A sírgödör 155x110 cm, Mé. 200 cm körüli (de pontosan nem jegyezték fel). A hamvakra vonatkozóan nincs adatunk. Leletek: 1. Barna-szürke foltos, kívül és a peremén belül is simított, belül az alsó részén durván el­dolgozott, vastag falú, szendvicses (vörös-szürke-vörös) törésű, nehéz, homokkal soványított, göm­bös testű nagy edény. Nyakán(?) borda fut körbe, vállán besimított vonalak díszítik. Pá. 21 cm. Ltsz. 62.58.88. (XIX. tábla 5.) 2. Egy-két barna folttal tarkított, az alsó felén sötétebb, a felsőn világosabb szürke, erede­tileg kívül simított, belül eldolgozott, nehéz, jó anyagú, homokkal soványított nagy edény. Nyakán alul árkolt borda fút körbe, vállán besimított vonalak díszítik. M. 22,2 cm, Pá. 10,8 cm, Fá. 9 cm. Ltsz. 62.58.89. Neg.sz. Ö. 7231. (XIX. tábla 4.) 3. Szürke foltos drapp, kívül és a peremén belül is simított, belül eldolgozott, finom, jó anyagú, homokkal soványított füles bögre. Ahol a kerek átmetszetű fül a vállra támaszkodik, be­lül tapasztással erősítették meg. M. 8,2 cm, Pá. 8,1 cm, Fá. 5,8 cm. Ltsz. 62.58.90. Neg.sz. Ö. 5299. (XIX. tábla 2.) 4. A bögrétől északra szürke, kívül simított, de lekopott, belül eldolgozott, homokkal so­ványított, töredékekből ragasztott tál. M. 9 cm, Pá. 23,8 cm, Fá. 3,7 cm. Ltsz. 62.58.91. Neg.sz. Ö. 5299. (XIX. tábla 3.) 5. A táltól északra szürke, nagyjából eldolgozott, több helyen sérült felszínű, homokkal soványított, töredékekből ragasztott és kiegészített gömbös testű, omphaloszos aljú nagy edény. 84

Next

/
Thumbnails
Contents