A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 54. (Nyíregyháza, 2012)
Régészet - Almássy Katalin: A Mátraszőlős-királydombi kelta temető I. A sírok leírása
Almássy Katalin iskola igazgatója válaszában arról tájékoztatta, hogy a közelben haladó új út építése miatt valószínűleg az egész dombot elhordják, vagyis a lelőhely teljesen elpusztulhat. Ezért 1958. június 23-án újra Mátraszőlősre utazott. Megállapította, hogy a Bognár-féle kavicsbányát megnagyobbították, vagyis néhány sír elpusztulhatott, bár erről a tulajdonos nem tudott. A szomszédos telken is bányát nyitottak, ahol a munkák közben előkerült a 4. sír, amelyiknek leleteit csak részben sikerült összeszednie. A Bognár-féle bánya falában látszott az 5. sír, ezt Patay Pál bontotta ki. Közben elindult a gépi földkitermelés a domb keleti oldalán, de szerencsés módon csak ekkor, tehát már a régész jelenlétében kerültek elő az első temetkezések. A négy és fél napos (július 23-28.) leletmentés során kilenc (6-14.) sírt tárt föl Patay Pál. Mivel a földmunkákat abbahagyták, a leletmentést is szüneteltették. A munka újbóli megindításáról csak késve értesítették a múzeumot, ekkor néhány temetkezés elpusztulhatott. Patay Pál helyszínre érkezésekor (augusztus 13-án délután) a kitermelésre előkészített területen két sírfolt jelentkezett. Ekkortól kezdve folyamatos volt a leletmentés, és a temető teljes feltárásával szeptember 13-án ért véget. Az ásatáson három héten át Korek József is részt vett. 43 sírt tártak fel, továbbá 2, a munkagép által elpusztított (48-49.) sír leleteit is összegyűjtötték. Összesen tehát 63 sír került elő. Ez azt jelenti, hogy a Kárpát-medencében máig az egyik legnagyobb feltárt késő vaskori temetőrészlet a mátraszőlősi (3. kép). 3 Jelentőségét növeli, hogy a temetőt sikerült nagyrészben feltárni, mindössze 10-15 temetkezés pusztult el a korábbi építkezések és különböző földmunkák során. Csupán a déli oldal esetében nem teljesen egyértelmű, hogy a leletmentéssel sikerült-e elérni a temető szélét, mivel itt házhelyek voltak, amelyek udvarát elplanírozták. Ugyanakkor a földmunka a régészeti lelőhelynél jóval nagyobb területet érintett, vagyis a másik három oldalon biztosak lehetünk abban, hogy a temető nem folytatódott tovább. Hangsúlyoznunk kell, hogy a szó szoros értelmében vett leletmentés történt Mátraszőlősön, az ütemet az éjjel-nappal folyó gépi földkitermelés diktálta 4 és nem a feltárás szempontjai (4. kép). 2. kép Mátraszőlős és környéke az I. katonai felmérés térképén (Coll. XVI. Sectio XVI.). V: A temető valószínűsíthető helye Fig. 2 Mátraszőlős and its surroundings on the map of the 1 s t Military Survey (Coll. XVI. Sectio XVI.) V: the probable place of the cemetery 3 A P ATAY 1972.-ben felsoroltakat (Velka Mafia, Pilismarót-Basaharc, Kosd, Szob) pl. a következő lelőhelyekkel egészíthetjük ki: Bajc-VIkanovo- BENADÍK I960.; Ludas-Varjú-dülő 97 sír - DOMBORÓCZKI 2004., SZABÓ-TANKÓ 2006.; Maié Kosihy 105 sír - BÚJNA 1995.; Ménfőcsanak - EGRY 2007.; Palárikovó 97 sír - BÚJNA 1995.; Pucolt 188 sír - NÉMETI 1988/1993.; ReziRezicseri 66 sír - HORVÁTH 1997.; Sajópctri-Hosszú-dűlő - SZABÓ 2006. 4 A humuszos feltalajt dózerekkel gyalulták le. Ezután rajzolódtak ki a sírfoltok. Ezt követően kanalas hegymaró géppel mintegy 3—4 méter vastag réteget termeltek ki, vagyis ahol a gép dolgozott, biztosan nem maradtak temetkezések.
