A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 54. (Nyíregyháza, 2012)

Helytörténet - Dr. Jakó János: Nyíregyháza I. világháborús katonai szükségkórháza, a barakk-kórház

Nyíregyháza I. világháborús katonai szükségkórháza, a barakk-kórház a vasútállomásra érkező utasokat fokozott figyelemmel kísérjék, és kolera gyanúja esetén az illetőket és kísérőiket haladéktalanul különítsék el. Egyúttal a város orvosát arra is kötelezte, hogy tegyen javaslatot egy esetleges koleraveszély esetén foganatosítandó intézkedésekre (HORVÁTH 1982. 173-174.). A biztonsági intézkedések ellenére 1914 december végéig 65 kolerás került Nyíregyházára a járványkórházba, közülük 45 volt nyíregyházi (40 katona és 5 polgári személy) (HORVÁTH 1982. 174.). A városban állandósult a koleraveszély, ami a barakk-kórházban folyó munkát még veszélyesebbé és felelősségteljesebbé tette. 1915-ben Nyíregyházán 189 ázsiai kolera megbetegedés vált ismertté, a betegek közül 60-an haltak meg. 1917-ben viszont az alispán azt jelentette, hogy ázsiai kolera nem fordult elő (HORVÁTH 1982. 174.). Az 1915-ös év hadi sikerei következtében a hadszíntér áthelyeződésével, a frontvonalnak az ország határaitól történő távolodásával jelentősen lecsökkent a megfigyelőállomások betegforgalma. 1916 tavaszán átmenetileg úgy tűnt, hogy már nincs is rájuk szükség (Kiss 2004. 1866., 1868.). 1915 nyarától a hadtápparancsnokság kezdeményezésére elkezdődött az állomások átadása a cs. és kir. hadsereg számára, tartalékkórházak céljára (KJSS 2004A. 74.). Egyre nagyobb igény mutatkozott ugyanakkor a háborús rokkantak ellátására (Kiss 2004. 1868.). Ezért a hadvezetőség a sátoraljaújhelyi, besztercebányai, rózsahegyi és munkácsi barakk-kórházakat átengedte a m. kir. Rokkantügyi Hivatalnak. A besztercebányai és a rózsahegyi barakk-kórházat a bel- és tüdőbeteg katonák gyógykezelésére rendezték be (Kiss 2004. 1868., Kiss 2005A. 480.). A munkácsi és a sátoraljaújhelyi azonban végül is megmaradt eredeti funkciójában (Kiss 2004. 1868.). A nyíregyházi barakk-kórházat (több más megfigyelőállomással együtt) a hadügyminisztérium vette át, és tartalékkórházzá rendezte be.

1

6 A nyíregyházi betegmegfigyelő állomás (barakk-kórház) átadásának az időpontja 1916. április 5. volt (Kiss 2004A. 74.). A Nyírvidékben 1917 márciusának végén rendkívül figyelemre méltó, érdekes cikk jelent meg, amely jelentősen módosítja a barakk-kórházzal kapcsolatos eddigi ismereteinket és felfogásunkat: ,,A háború alatt két hatalmas katonai intézmény létesült Nyíregyházán. Az egyik a barakkórház hatalmas telepe... A másik nagy kórháztelep sokkal későbben létesült a fogolytábor helyén annak teljes átalakításával... a néhány hónappal ezelőtt még a sivár, kietlen és csak üres barakokból álló fogolytáborból mintaszerűen felszerelt kórházat..." hoztak létre, amelynek „van modernül berendezett műtője... " is. A kórházat „csaknem két kilométeres mezei vasúttal" kötötték össze a vasúti fővonallal.'

7 Egyúttal arról is tudósít a cikk, hogy dr. Kozmutza Bélát, a Szükségkórház (Notreservespital) parancsnokát, a kettes számú barakk-kórház megteremtőjét saját kérésére a harctérre küldik. A fentiek ismeretében válik igazán érthetővé az alábbi későbbi két sajtóhír. Az egyik arról szól, hogy a „ ...nyíregyházi egyes számú tartalékkórház..." barakk-parancsnoka dr. Szántó Miksa főtörzsorvos,

1

8 a másik pedig arról tudósít, hogy „Eddig Nyíregyházán a második számú barakkórház szűnt meg. "" Szeretném hangsúlyozni, hogy a „nyíregyházi barakk-kórház" elnevezés mindezek ellenére az 1914-ben épült megfigyelőállomást, szükségkórházat illeti! A második számú „ baraktartalékkórház " parancsnoka dr. Bemolák Károly cs. és kir. kamarás, ezredorvos lett, aki 1917 májusának végén egy éjszaka hirtelen meghalt.

2

0 1

6 „„Katona-Otthon" a barakkórházban." Nyírvidék XXXVII: 52. 1916. július 2. 4. 1

7 „Személyváltozás a Notreservespitalban." Nyírvidék XXXVIII: 63. 1917. március 28. 2. 1

8 „Vizsgálat a barakkórház parancsnoka ellen." Nyírvidék XXXIX: 275. 1918. december 1.2. 1

9 „Mi lesz a nyíregyházi kaszárnyákból." Nyírvidék XXXIX: 281. 1918. december 8. 2. 2

0 „Bemolák ezredorvos hirtelen meghalt." Nyírvidék XXXVIII: 115. 1917. május 31. 2. 333