A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 54. (Nyíregyháza, 2012)

Helytörténet - Bene János: Nyíregyházi gyalogosok Ukrajnában a megszálló erők között (1941-1944)

Nyíregyházi gyalogosok Ukrajnában a megszálló erők között (1941—1944) a székelyföldi védelmi harcokban vett részt. Alakulata töredékeivel 1944. szeptember 24-én átkerült a 2. gyalog tábori póthadosztály kötelékébe, s ott mint a 22/11. gyalogos tábori pótzászlóalj parancsnoka tevékenykedett. 1944. október 15-től a fenti póthadosztály törzsében szolgált. Farkas Ferenc, vitéz kisbarnaki (Kismarton, 1892. május 27. - Arnstorf /Németország/, 1980. április 14.) altábornagy, 1944. november l-jétől vezérezredes. 1943. augusztus 21-től 1944. október 16-ig a VI. hadtest parancsnoka, közben július 26. és augusztus I. között ideiglenesen az 1. hadsereg parancsnoka. 1944. október végétől országos elhelyezési kormánybiztos. 1945-ben távollétében a népbíróság alaptalanul mint háborús bűnöst életfogytiglani börtönre ítélte. Fonyó Jenő, vitéz (St. Ruprecht an der Raab, 1898. december 30. - ??) százados, 1943. augusztus l-jétől őrnagy, 1938. augusztus l-jétől 1945. január 3 l-ig a nyíregyházi 12. gyalogezred állományába tartozott. 1942. október 7-től 1943. május 27-ig frontszolgálatot teljesített a Don-kanyarban mint a 6/III., a 36/1. zászlóalj, végül a 6. gyalogezred parancsnoka. 1943. szeptember 23. és 1944. július 5. között kiképző táborparancsnok, illetve zászlóaljparancsnok, 1944. szeptember 9-től október 1-jéig a 12/111. kiképző pótzászlóalj parancsnoka, majd ezredparancsnok. Kórházi kezelés után a 3. kerületi parancsnokság törzsalosztály parancsnokává nevezték ki 1945. február l-jével. 1945. május 4. és október 17. között amerikai hadifogságban volt. Héri Dezső (Rakamaz, 1910. március 10. -??) főhadnagy. 1940. november l-jén vették át hivatásos állományba. 1944 második felében századosként a 12/11. pótzászlóalj parancsnoka. Hitler, Adolf (Braunau /Ausztria/, 1889. április 20. - Berlin, 1945. április 30.) a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezetője, 1933. január 30. és 1945. április 29. között Németország kancellárja, 1934. augusztus 2-től államfője is (vezér és kancellár). 1935-től a német véderő főparancsnoka. Berlin eleste előtt öngyilkos lett. Homolay Endre (Kassa, 1902. március 12. - ??) százados, 1942. november l-től őrnagy. 1942. november 4-től 1943. január 27-ig a 42. menetzászlóalj parancsnoka Nyíregyházán, majd június 16-ig a fronton. 1944. június 17-től az 1. hegyidandár állományába került. 1944. október 23-tól beteg. 1945. április l-jén alezredessé léptették elő. Horthy Miklós, vitéz nagybányai (Kenderes, 1868. június 18. Estoril/Portugália/, 1957. február 9.) altengernagy, Magyarország államfője. 1919. június 6. és július 12. között a Károlyi Gyula vezette szegedi ellenforradalmi kormány hadügyminisztere, majd a Nemzeti Hadsereg fővezére. 1920. március l-jétől Magyarország kormányzója. Államfőként meghatározó szerepe volt a két világháború közötti magyar politikai életben, illetve Magyarország 1941. június 27-i hadbalépésében. A nyilas hatalomátvételt követően családtagjaival együtt Németországba szállították. Kisfaludy (1929-ig Gröller) József, vitéz (Rábakeresztúr, 1891. március 29.- Eisenstadt, 1967. június 12.) ezredes, 1944. január l-jétől vezérőrnagy. 1943. augusztus 10-től előbb a20. gyaloghadosztály gyalogsági parancsnoka, majd a 201. könnyű hadosztály parancsnoka. 1944. decembertől 1945. májusig a 7. tábori póthadosztály parancsnoka. Angol hadifogságba esett. Lakatos Géza, vitéz csíkszentsimoni (Budapest, 1890. április 30. - Adelaide /Ausztrália/ 1967. május 21.) vezérezredes, 1943. augusztus 1. és 1944. április 1. között a 2. hadsereg (Magyar Megszálló 321