A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 54. (Nyíregyháza, 2012)

Régészet - Almássy Katalin: A Mátraszőlős-királydombi kelta temető I. A sírok leírása

A Mátraszőlős—királydombi kelta temető I. II. Cserepek Az ásatási napló szerint szeptember 9-én, Mizsnai földjének északnyugati határánál a régészek szórványos kelta cserepeket találtak. Valószínűleg ezek kerültek elő leltározatlanul az MNM raktárában. 1. Grafit bevonatos és besimított grafitos sávval díszített tenyérnyi töredék egy nagy edény alsó feléből. Belül szürke, eldolgozott, törése szürke-vörös-szürke-vörös-szürke, szendvicses. 2. Nagy edény(7). Két darab kívül elnagyoltan grafitos bevonattal bekent, belül szürke, de kopott, viszonylag durván kidolgozott, vaskos töredék. Törése szürke-vörös-szürke-vörös-szürke, szendvicses. 3. Kis finom, szintén grafitos bevonatú tálka(2). Duzzadt peremű, rövid nyakú, a váll alól induló fésűs dísszel. (LXXV. tábla 4.) A sírok mellett feltártak két gödröt is. Ezeknek a temetőhöz való tartozása kérdéses, de nem kizárt, ezért az alábbiakban következik leírásuk. „A" gödör (1958. augusztus 28.) A bontás során teknőszerű metszetű gödör jelentkezett. A függőleges metszetben az alján széndarabok voltak. Dél felé fala ívelten emelkedett, észak felé viszont domború íveléssel lefelé szaladt a vízszintes metszetben, itt egy kerek folt jelentkezett, mely mély gödörnek bizonyult. Benne széndarabok és mindössze 1 db jellegtelen cseréptöredék volt. Az ásatok szerint nem látszik késő vaskorinak.

3

3 Mé. 208 cm. „ B " gödör (1958. augusztus 30.) Az „A" gödörtől délre mintegy 120 cm-re, az ott említett „teknő" alatt újabb gödröt találtak. Alakja méhkasos. Betöltésében kerámiát nem, hanem széndarabokat, illetve egy gímszarvas agancsát (koponya töredékkel) találták. Átm. 90 cm mélyen 60 cm, az alján 110 cm. Mé. 210 cm. Összefoglalóan itt most annyit hangsúlyozok, hogy a mátraszőlősi kelta temető leletanyaga igen egységes, különösen ha figyelembe veszem a magas sírszámot. Ez a megállapítás igaz mind a fegyverzetre, mind a női viseleti tárgyakra. Az időrend meghatározása szempontjából leglényegesebb elemek a szalag alakú, trapéz szárnyú pajzsdudorok, a poncolt díszű, laposra kovácsolt fegyverövek és a V formájú koptatóval felszerelt kardok, illetve a vitézkötéses fibulák, az üvegkarperecek, valamint a három- vagy négytagú bokaperecek. Ezek alapján a temetőt a LTC1 időszak elején nyitották és valószínűleg használták még a LTC2 időszak elején is, az i.e. 250-150 közötti száz évben. Ezen időszak női viseletében lényeges helyet foglaltak el a többnyire emailbetétes bronz övláncok is, amelyek hiányoznak Mátraszőlősröl. Ugyanígy nem került elő szapropelit karika sem, s az üvegkarperecek száma sem túl magas. Ezt talán a földrajzi helyzet magyarázza. A késő vaskori lelőhelyek szóródása alapján a kelták alapvetően a folyó- és patakvölgyeket használhatták természetes útvonalként (ALMÁSSY 2010. 198-199.). Mátraszőlős a Zagyva-völgynek egy északabbi részén fekszik, ezért elképzelhető, hogy az itteni közösség ideérkezése után egy kicsit elszigetelődött. A „főútvonal" melletti közösséget olyan lelőhelyek jelezhetik, mint pl. a ludasi (DOMBORÓCZKI 2004.). 3

3 A temető anyagai közt nem leltározták be, az MNM-ben nem találtam. 137