A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 54. (Nyíregyháza, 2012)

Régészet - Almássy Katalin: A Mátraszőlős-királydombi kelta temető I. A sírok leírása

A Mátraszőlős—királydombi kelta temető I. 4. Az előző babos perec töredékei mellett volt egy apró szemű bronzlánc mintegy 4 cm-nyi darabja. A naplóban nem szerepel, vagyis a feltáráskor még nem sikerült azonosítani. Mivel együtt volt a bronzperec darabjaival, s megégve sincs, feltételezzük, hogy a sírgödör közepén lehetett ez is. Leltározatlan. (XL. tábla 7.) 5. Lapos metszetű bronzhuzalból hajlított, nyereg alakú, nyitott gyűrű. Átm. 2 cm. Neg.sz. Ö. 9732. Ltsz. 62.58.202. (XL. tábla 8.) 6. Megégett, ezért jó állapotban lévő, vaslemezből hajlított övkapocs töredéke. Valószínűleg egy lándzsa alakú övkapocs akasztós vége volt. Az akasztó irányába folyamatosan keskenyedő lemez közvetlenül az akasztó előtt két oldalt kidudorodik. E mellett hornyolt vonalakkal díszítették. Megmaradt rajtatalán egy szegecs feje a töredékes végén. H. 6,5 cm. Ltsz. 62.58.203. (XL1. tábla 4.) 7. Az övkapcson egy eloxidálódott vastárgy volt. A feltáró szerint akár annak a része is lehetett. Ezzel azonosíthatjuk a kapoccsal együtt leltározott két kis vasdarabot, egyik oldalán kidomborodó lemeztöredéket és egy hengeres, kupakszerű tárgy darabját. Ez utóbbit szintén hornyolt vonal díszíti. A lemezes darab 1 x 1,9 cm - ez lehet az öv része is. A kupakszerű darab 0,6x 1,4 cm. Ha az övhöz tartozik, akkor valamilyen csüngő lehetett. Ltsz. 62.58.203. (XL1. tábla 3a-b.) 8. Az ásatás során égett állatcsontként meghatározott darab Vörös István elemzésében nem szerepel. Talán egy különlegesen rosszul megégett emberi hosszúcsont lehetett. 9. Ételáldozatként sertéshúst tettek a sírba. 32. sír (XLI. tábla 5.) Szabálytalan trapéz alaprajzú sír. Viszonylagos mélysége ellenére a gép elérte, és az 1. nagy edényt(?) összetörte. Mérete bizonytalan. A hamvak kis kupacban feküdtek a gödör alján a sír déli falának közepe táján. Köztük volt az 5. bronzfibula. A hamvak köré állították az edényeket, míg a húsmelléklet a sír északi felének középvonalába került. A gödör 83-90x108-120 cm, Mé. 80-85 cm. A hamvak összsúlya 17 g, amelyből 5 g a koponya, 12 g a törzs és végtagok maradványa. A halott 23 évnél idősebb(?) egyén. Leletek: 1. A feltáró megjegyzése szerint a gép által elpusztított nagy edény töredékeit szedték össze. Patay Pál azt is felvetette, hogy esetleg a töredékek nem csak egy edényhez tartoznak. Mivel a cserepeket leselejtezték, ezt ma már nem lehet eldönteni. Pá. 16,8 cm, Fá. 11 cm. (XLI. tábla 10. - az erősen hipotetikus rekonstrukció Patay Pálné skiccein alapszik. Mivel csak a peremről és a tagolt aljról készült rajz, az edény alakját többféleképpen is elképzelhetjük. Az ábrán látható változatok a temető többi edényének figyelembevételével készültek.) A 62.58.204. leltári számú fazékban volt egy hasonló drapp és kívül simított oldaltöredék, amelyik a fazék darabjainál jóval vékonyabb és kopottabb volt. Esetleg ennek az edénynek volt a töredéke. 2. Drapp, kívül eredetileg simított, homokkal soványított, vörös törésű, rossz állapotban lévő, darabokból ragasztott fazék töredéke. M. 16,6 cm, Pá. 19 cm, Fá. 10 cm. Ltsz. 62.58.204. (XLI. tábla 9.) 3. Szürke, érdes felületű (lekopott?), homokkal soványított, darabokból ragasztott kis fazék. M. 10,4 cm, Pá. 11,6 cm, Fá. 7,4 cm. Ltsz. 62.58.205. Neg.sz. Ö. 7242. (XLI. tábla 7.) 4. Rossz karban lévő, menthetetlen fiiles bögre. (XLI. tábla 8. - a skiccet Patay Pálné készítette, s az edény belső profilját mutatja) 5. Bronzhuzalból hajlított, égett, A22 rugószerkezetű fibula töredékei. Visszakapcsolt lábán bekarcolt karikákkal díszített kis gömb van. A láb végét karcolt halszálkaszerű motívummal, majd 103