A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Régészet - Istvánovits Eszter - Pintye Gábor: Az alföldi Barbaricum mécsesei

Az alföldi Barbaricum mécsesei 36. kép Cegléd-Bürgeházi-dülő, 4/14. lelőhely 503. objektum (Fotó: Kalácska Róbert) Fig. 36 Cegléd-Bürgeházi-dülő, site 4/14, feature 503 (Photo by Róbert Kalácska) Egy sajátos, lábon álló variánsát Magyarkanizsáról (Kanjiza) (KERÁMIA Kat. 43.) (38. kép) ismerünk. Míg a legtöbb fent említett tárgy késő császárkori település anyagából származik, a kétosztatú darabok többsége 11—

III. századi teleprészeken fordult elő. 37. kép Cegléd-Bürgeházi-dülő, 4/14. lelőhely 173. objektum (Fotó: Kalácska Róbert) Fig. 37 Cegléd-Bürgeházi-dűlő, site 4/14, feature 173 (Photo by Róbert Kalácska) 38. kép Magyarkanizsa (Kanjiza) (A KERÁMIA Kat. 43. alapján) Fig. 38 Kanjiza (Magyarkanizsa) (after KERÁMIA Cat. 43) Szögletes edények Égésnyomokat elsősorban a szögletes edények esetében említhetünk. Többségükön sajátos ábrázolások találhatók, ami alapján felvetődik, hogy ezek a darabok szorosabban kapcsolódnak a szarmaták hitvilágához. Éppen ezért funkciójuk meghatározásakor különösen nagy gondot jelent az anyagvizsgálat hiánya. Az alföldi darabokat Vaday A. és Medgyesi P. gyűjtötte csokorba (VADAYMEDGYESI 1993.) Szögletes edényeket találtak 99