A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)
Régészet - Istvánovits Eszter - Pintye Gábor: Az alföldi Barbaricum mécsesei
Az alföldi Barbaricum mécsesei Lapos, tálszerü mécsesek (?) Felmerül annak lehetősége, hogy a szarmata telepeken előforduló kisméretű, a kutatás által tradicionálisan gyerekjátéknak meghatározott edények egy részét ugyancsak világításra használták, bár a funkció ebben az esetben még inkább kérdéses. A választ csak további vizsgálatok adhatják meg: megvizsgálandóak az újabb - még mosás előtt lévő - darabok belsejében a koromnyomok és elszíneződések. A publikációkból ez többnyire nem derül ki, olykor pedig a mosáskor el is tűnik. Anyagvizsgálat pedig ismereteink szerint egyetlen esetben sem történt annak tisztázására, hogy volt-e az edényekben égéstermék, s ha igen, milyen. E kisméretű edények között lámpásként - a néprajzi párhuzamok alapján — elsősorban a lapos, tálszerű darabokat használhatták, amilyenek pl. a Kiskundorozsma-Nagyszék (M5 26/72. lelőhely) 15. és 281. objektumból származók (ÚTON - ÚTFÉLEN 2003. 265. oldal kép). Hasonlókat temetőből is említhetünk. Egy miniatűr (P: 2 cm, M: 2,5 cm, F: 1,2 cm), felületén égett képviselőjüket közölték például Szabadka-Veresegyháza (Verusics) késő szarmata temetőjének 14. sírjából (SZEKERES-SZEKERES 1996. 7. III: 6.). 27. kép Nyíregyháza-Felsősima, Gyebrás-tanya, M3 autópálya 161. lelőhely 19. sír (Beleznai Gabriella rajza) Fig. 27 Nyíregyháza-Felsősima, Gyebrás-tanya, Motorway M3, site 161, grave 19 (Drawing by Gabriella Beleznai) 28. kép Nyíregyháza-Felsősima, Gyebrás-tanya, M3 autópálya 161. lelőhely 31. sír (Beleznai Gabriella rajza) Fig. 28 Nyíregyháza-Felsősima, Gyebrás-tanya, Motorway M3, site 161, grave 31 (Drawing by Gabriella Beleznai) A Felső-Tisza-vidéki ásatásokból említhetünk ilyen tálkákat például Nyíregyháza-Felsősima, Gyebrás-tanya lelőhelyről (M3/161. lelőhely), a 19. és a 31. női sírból. Mindkét esetben a koporsóban fekvő halott lábához helyezték a kis, korong nélkül formázott tálkát (27-28. kép). 2 7 Telepanyagból a Nyíregyházát keletről elkerülő út építését megelőző ásatás során Oros határában, a 27. lelőhely 779. objektumában (29. kép) fordult elő az egyik oldalán fekete foltos ép tálka. 2 8 Kívül2 7 A 19. sír edénye barnásfekete, téglaszínű foltos, nehéz anyagú, elvékonyodó, kissé kihajló peremű, alacsony csonkakúpos tálka. Belsejében az alja 5 cm átmérőjű foltban világosszürke, e fölött 3 cm széles sávban fekete, talán kormos. Fenekén F alakú hevenyészett bekarcolás látszik. P: 10,5-10,8 cm, M: 5,6-6,1 cm, F: 5,8 cm. A 31. sírban fekete, kívül sárgásszürke foltos, nehéz, kissé samottos anyagú csonkakúpos tálkát találtunk. P: 9,2-9,5 cm, M: 6,6-7,6 cm, F: 4,9 cm. Jósa András Múzeum, leltározatlan. Az ásatásra vonatkozóan Id. ISTVÁNOVITS-ALMÁSSY 2005. 2 8 Jósa András Múzeum, Nyíregyháza 2004.602.1. Korong nélkül készített, téglaszínű, samottal soványított, csonkakúpos testű, kisméretű tál. P: 9,6 cm, M: 5,5 cm, F: 7,6 cm. Az ásatásra vonatkozóan ld. MARTA-ASTALOS-KÁDAS 2004.!
