A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Régészet - Istvánovits Eszter - Pintye Gábor: Az alföldi Barbaricum mécsesei

Az alföldi Barbaricum mécsesei ezektől, hogy a kanócnyílás előtt még egy kis lyuk segítette a jobb oxigénellátást. Mindhárom darab a típusnak ahhoz a variánsához tartozik, amelynél a hátsó fal peremrészéből induló füllel segítették a mécses mozgatását. Ennek a típusnak némileg egyszerűbb kivitelű példányát Deszk A. temető 70. objektumából (egy hamus gödörbe beásott sírból) említhetjük (PÁRDUCZ 1950. 147. Taf. XL1: 12.).

1

6 Ahogyan az előbbiek, úgy ezek a cipő alakú mécsesek sem fordulnak elő gyakran a Kárpátmedencei Barbaricumban: nem tartoznak az általános világítóeszközökhöz a szarmaták körében. Az ebbe a típusba sorolható darabokat talán a római mécsesek mintájára alakíthatták ki. Erre elsősorban a forma miatt gondolhatunk. Egy feltehetőleg itáliai eredetű római sarus láb alakú darab előfordulására van adatunk Tiszakürt-Bundaszárító lelőhelyről (VADAY 1989. 128., 275., Taf. 109: 7.) (18. kép). A római eredeztetés lehetősége mellett a későbbi kutatásnak figyelembe kell vennie, hogy a cipő alakú mécsesek a Krím késő szkíta temetőiben is feltűnnek (PUZDROVSZKIJ 2007. risz. 14-15., 17. és 32.) (19. kép). Elterjedésükben szerepet játszhattak a Pontus-vidéki görög városok, ahol ugyancsak nem ismeretlenek. Csupán példaként utalunk itt a Nikonionból származókra. Ezek készítése a késő archaikus - hellenisztikus korra tehető, azaz a Kr. e. IV—

III. század elejéig terjedő időszakra. Megjegyzendő azonban, hogy a nikonioni példányok nem zárt objektumokból származnak, publikálójuk a kerámia elemzésekor elkülönített egyértelműen a sztyeppi szkíta kultúra felé mutató formákat (BRUJAKO 1993. 59. 60. risz. 1: 67. risz. 6: 2., 7., 18.). A Kárpát-medencében a szarmatákat követően csak a VII. századi avar háztartásokban mutathatók ki újra a cserépmécsesek (pl. Dunaújváros, Keszthely-Fenékpuszta). Ezek cipő alakúak. A dunaújvárosin felfedezhető fülének csonkja is. Bóna I. véleménye szerint ezek a késő antik mécsesek avar utánzatai (BÓNA 1973. 79., 31. t. 4-5., SÁGI 1989. 299. 40. ábra.). Véleményünk szerint azonban ezek a provinciális háztartások relikviái, másodlagos avar felhasználással. Flasonlókat ismerünk egyebek mellett Daciából, Giláu/Gyaluról (

ROMAN 2006. 24., 171., PL. 15: 2.). Állításunkat megerősíti, hogy mindkét avar lelőhely római területen található, az avar telepjelenségek, leletek római objektumok közeléből, illetve magukból a római objektumokból származnak. Nem véletlen, hogy a Dunától keletre nincsenek ilyen mécsesek avar településekről. „Vasaló" vagy „csónak" alakú mécsesek A magyar néprajzi anyagra vetve egy pillantást, feltűnő, hogy a leggyakoribb forma - készüljön az vas- vagy rézlemezből, legyen cserépből - rendkívül egyszerű: kisebb tálforma, kidolgozottabb variánsa esetén egyik oldalán csúcsosan vagy csőrszerüen kiképzett peremmel (PODÁNYI 1957. 91.). Ennek fényében aligha véletlen, hogy a szarmata leletanyagban is elsősorban azokat a korong 1

6 Nem egyértelmű, hogy a telep vagy a temető lelete-e. 19. kép Krími késő szkíta cipő alakú mécsesek 1-3: Beljausz; 4: Bitak (PUZDROVSZKIJ 2007. risz. 14-15., 17. és 32. alapján) Fig. 19 Crimean Late Scythian shoe shaped lamps 1-3: Beliaus; 4: Bitak (after PUZDROVSZKIJ 2007. ris. 14-15, 17 and 32)