A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Régészet - Istvánovits Eszter - Pintye Gábor: Az alföldi Barbaricum mécsesei

Istvánovits Eszter — Pintye Gábor 6 Ltsz. 199/1885-200/1885. A lelet előkészítéséért, rajzoltatásáért és az ügyintézésért Szarka József osztályvezetőnek és Lajkó Orsolya régész, gyűjteménykezelő-adattárosnak tartozunk köszönettel. 7. kép Algyő-Kis-tiszai zsilip (Czabarka Zsuzsanna rajza) Fig. 7 Algyő-Flood-gate at Kis-Tisza (Drawing by Zsuzsanna Czabarka) 6. kép Szentes-Kömpöc (Fotó: Istvánovits Eszter) Fig. 6 Szentes-Kömpöc (Photo by Eszter Istvánovits) Nem igazán tudjuk, hogy ezeket a ritkán előforduló tárgyakat, a kandelábereket a barbárok hogyan használták. Annyi azonban bizonyos, hogy egy átlagos barbár háztartásban nem volt helyük, ahogyan a római mécseseknek sem. Állat alakú mécsesek Római területről kerülhetett a szarmatákhoz egy kis bronzmécses, amely Szentes-Kömpöcről származik (JAZIGOK 1998. 158. Nr. 80. Ismeretlen lelőhelyüként.). A csiga alakú darab felakasztható, három lyukkal látták el (6. kép). Egy másik unikális bronzmécsesre akadtunk a szegedi Móra Ferenc Múzeum anyagában, mely Algyőről, a Kis-tiszai zsilip építkezéseiről került a gyűjteménybe, ha hihetünk a leltárkönyv adatának.

6 Lelőhelyét további adatok híján bizonytalannak kell tekintenünk, így feltételesen szerepeltetjük tanulmányunkban. Tény, hogy Algyő és Szőreg a szarmata szállásterület szívében, frekventált helyen, a római-szarmata kereskedelem által közvetlenül érintett helyen fekszik, így nem elképzelhetetlen, hogy valóban importtárgy (7. kép). Átfogó kutatás híján kakas alakú bronzmécsesre csupán egyetlen párhuzamot idézünk: egy ilyen torzót közöltek Oszőnyből, melyet Iványi 86