A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Gyűjteménytörténet, muzeológia - Madár Xiména: A Jósa András Múzeum képzőművészeti gyűjteményének születése és fejlődése 1945-ig

A Jósa András Múzeum képzőművészeti gyűjteményének születése és fejlődése 1945-ig Madár Xiména Igen szerencsés helyzetben van az a kutató, aki a nyíregyházi Jósa András Múzeum kép­zőművészeti gyűjteménye történetének felvázolását tűzte ki célul maga elé, ugyanis az intézmény adattárában és irattárában szinte minden lényeges információt megtalál e tekintetben. Muraközi Ágota Kiss Lajosról szóló cikkében igen szemléletesen leírja mindazt az áldoza­tos munkát, amelyet az egykori múzeumigazgató a képzőművészeti gyűjtemény létrehozásában ki­fejtett (MURAKÖZI 1981.). Nem kívánom megismételni Muraközi Ágota szavait, de a képtár alakulá­sának történetét szeretném részletesebben az olvasó elé tárni. A Jósa András Múzeum képzőművészeti gyűjteményének megteremtése Kiss Lajos neves néprajzkutató, egykori múzeumigazgató nevéhez köthető. Kiss Lajos fogékonysága a művészetek iránt igen korán, már gyermekkorában megmutatkozott, a festmények, képek iránti vonzalma pe­dig egész életét végigkísérte. „Kézzel festett képet, mi több, képet festeni áldott emlékű tanítómtól K. Tóth Páltól láttam először életemben, ötödik elemista koromban. O tanított meg engem szépen írni és arra a sok hasznos dologra, amivel az alapot megvetette egész életemre. Máskor is, de ki­vált a nagy vakációban, festegetéssel töltögette idejét. Tájképei, virágcsendéletei a Jaeger Nádor kis könyvkereskedése kirakatában voltak láthatók. Másolatok voltak ezek, féltenyérnyi színes nyo­matokról, de nekem, a gyermeknek, ezek nagy dolognak látszottak. Még reggelenként iskolába menet is megcsodáltam e müveket. " - írja Vásárhelyi művészélet című tanulmányában (Kiss 1957. 76.). Hódmezővásárhelyi születésű lévén Kiss Lajosnak lehetősége volt megismerkedni azzal a kis művészcsoporttal, amely az alföldi táj szépségéből, az ottani emberek életmódjából merített ih­letet művészete számára, így Endre Bélával, Zsebők Jánossal, Rudnay Gyulával, Pásztor Jánossal és a többiekkel. Tornyai Jánost már gyermekkorában megismerte, benső baráti viszony alakult ki kö­zöttük, amely Nyíregyházára költözése után sem szakadt meg. Gyakori levélváltásuk tanúskodik er­ről. Kapcsolatáról Endre Bélával a következőképpen ír: ,fndre Bélával nemcsak baráti viszonyban voltam, de alig volt nap, hogy vele ne találkoztam volna akár a műtermében, akár a lakásán." (JAM. AD. 127/1942) Közvetlen kapcsolata a művészek világával meghatározója volt hivatásának, és nagy mértékben befolyásolta érdeklődését. Hogy a nyíregyházi képtár létrehozásának gondolata mikor merült fel először Kiss Lajos­ban, pontosan nem tudjuk, de annak szükségességéről a Múzeumok és Könyvtárak Országos Fő­felügyelőségének írt levelében a következőképpen vall az akkori múzeumőr: „A néprajzi tárgyak­nál is nagyobb vonzóerővel bírónak gondolom a képtárat; annak változatos rajzai, festményei, azu­tán szobrok és iparművészeti tárgyak minden bizonnyal többet mondanak a nagy közönségnek, mint a régészeti cserép darabok és rozsdás vasak. Képzőművészeti osztály felállításától várható a legtöbb NyJAMÉ LIII. 2011. 257-263. 257

Next

/
Thumbnails
Contents