A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Művészettörténet - Varga János: „Inditom levelem Penczelveniából Észak Amerika szeglete sarkából..." Varga Ignác verses notesza Amerikából

Varga János Varga Ignác verses noteszát - a könyvecske borítója alapján - az Egyesült Államokban vásárolta, első emigrációja kezdetén. A füzet az Amerikában bejegyzett verseit tartalmazza.

1 A dokumentumot begyűjtő Csiszár Árpád hátsó-belső borítóra írt feljegyzései szerint Varga Ignác Paládon (Szatmár vm.) született, és Uszkában (Szatmár vm.) lakott. 1914-ben vándorolt ki Amerikába, ott 3 4 évig élt. Azután visszajött Magyarországra, majd ismét kiment. Három fia és egy lánya született. Közülük István az I. világháborúban maradt, Jenő a II. világháború után itthon halt meg, László a gyűjtés idején (1967) Uszkában élt, akkor 60 év körüli volt. Lánya, Berta 1958-ban Uszkában halt meg. A füzet eredeti címe (felirata): OUR DIAMOND NOTE BOOK. A fedőlapon olvasható a méret és terjedelem megjelölése: Handy Size - 144 Pages (1. kép). A fedőlapon saját kezű írás kékkel: „ Varga Ignáczé ez a kis könyv 1914 Október 15ik Sprinegában" A borító alsó harmadában található még egy pirossal írt felirat, mely részben elmosódott. Ebből csak a Varga Ignácz és alatta az 1914 évszám olvasható ki. A pirossal írt szöveg talán későbbi lehet, hiszen a füzet belsejében található versek első fele kékkel íródott (a 65. oldalig), aztán váltakozva kékkel és pirossal a 85. oldalig, onnantól pedig pirossal a füzet végéig. A verseket végig a füzetben pirossal megszámozták: ez lehet utólagos számozás is, egy végső rendszerezés eredménye. Az egyes versszakok is számozottak. Az első-belső borítón megismétlődik a „Varga Ignácz 1914 Október 15ikén" bejegyzés. A füzet valamennyi oldala a lap tetején kézzel számozott; a számozás a 138. oldalig tart. A notesz hiányos: ez nem csak a számozás alapján állapítható meg, látható a kivágott lapok csonkja is. Az utolsó számozott oldal legalján ceruzával írt, apró betűs megjegyzés: „Varga Ignácz. 1920 November 29." Az első számozott oldalon a szerző szükségesnek tartotta kiemelni, hogy a szöveg „Vers", mégpedig „1914 Július 6ikán"\ a címe: „Várnak várnak". Tehát maga a szöveg még jóval a füzet megnyitása előtt keletkezett, illetve került lejegyzésre - valami más helyre (füzetbe, de még valószínűbb, hogy külön papírra). Varga Ignác fontosnak tartotta, hogy ez a vers bekerüljön az amerikai noteszbe, és egységet alkosson az utána következő kézírásos versekkel. A füzetbe - a vers végén található keltezés szerint- 1914. október 12-én került. Ez ellentmondásnak tűnik, hiszen ha valóban október 15-én kezdte el a verseket leírni, akkor ez a korábbi dátum vagy elírás, vagy a vers eredeti lejegyzése 12-én történt, és a füzetben annak másolata található. (Az elírásnak ellene szól a szerző minden további helyen jól azonosítható precizitása, a füzet és a versek akkurátus tagolása, a szerző és tulajdonos nevének, a dátumoknak és helyeknek többszörös jelzése.) Ráadásul a későbbiekben is találkozunk október 10. (,J3úcsú vers" - 58. számmal a 80. lapon), október 12. (ennek a versnek a végén, az ,Jsten veletek" után) keltezéssel. A „Várnak várnak" c. költemény keltezése „Springedela" helyet jelöl meg. Már a borítón is találkoztunk a „Sprinega" szóval mint földrajzi névvel, valamint változataival (,^pringér", springer"). Az Egyesült Államokban rengeteg település nevében megtalálható a Spring vagy Springs tag. Mivel nincsenek közvetett információk arról, hol is élt az emigrációban a szatmári ' Beregi Múzeum Történeti Dokumentumtára 1843/37. 250