A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Régészet - Hágó Attila Nándor: Késő neolit település Meggyesgombás (Dumbrava) – „La Cosma" (Szatmár megye) lelőhelyen

Késő neolit település Meggyesgombás (Dumbrava) - „La Cosma" (Szatmár megye) lelőhelyen 10: 2, 14: 7-8, 18: 5, 19: 5), Kálmánd-Szivattyútelep (NÉMETI 1986/87. 22-24.), Kaplony (Cäpleni)-Caton CFR (NÉMETI 1986/87.24-26.), Székelyhíd-Horo (LUCA-IERCO$AN 1997. 3: 1., 3., 3: 1-6., 8., 5: l.,4.,7., 10-13.), Polgár-Csőszhalom (RACZKY ET ALII

. 1994. 233-234., 239-240.), Berettyóújfalú-Flerpály (KALICZ-RACZKY 1987. 31-35. kép). A lelőhelyről több különlegesnek mondható tárgy vagy ezeknek a töredéke is előkerült. Egy henger alakú, lekerekített végű vöröses színű (I. tábla 10.), és egy szintén henger alakú, vöröses színű, végén elhegyesedő meghatározhatatlan agyagtárgy (VIII. tábla 11.), melyek talán talpas edény töredékei lehettek. Edény falából készült, átfúrt, korong alakú tárgy (I. tábla 11., XIII. tábla 16.) szinte minden neolitikus (és későbbi) településen előfordul, valószínűleg nehezékként használhatták, analógia: Kaplony-Canton CFR (NÉMETI 1986/87. 20. tábla 6.). Az SIL. kutatóárokból két amulett-töredék és két oltártöredék(?) került elő. Az egyik háromszög alakú, lekerekített sarkú „amuletf'-töredék bekarcolt vonalakkal díszített, sarkában átfúrták (VI. tábla 2.). Hasonló bekarcolt vonalak láthatók a Vésztő-Mágoron előkerült „idoltöredéken" (HEGEDÜS-MAKKAY 1987. 103. 32. kép). A másik ovális töredék díszítetlen, két helyen fúrták át (VI. tábla 1.). Az oltártöredékek(?) valószínűleg a tárgyak talpából vagy alsó részéből származhatnak (VI. tábla 4-5.). Az SIII. kutatóárokból került elő egy henger alakú edény töredéke. Peremének egy része hiányzik, alsó része letört (VIII. tábla 6.). A szórványként (vagy terepbejárás során) előkerült leletanyagból érdemes megemlítenünk egy szűrőt vagy parázsborítót (XIII. tábla 18.). Analógiái: Nagykároly-Kozárd (IERCO$AN 1997. 10. tábla 6.), Hódmezővásárhely-Gorzsa (HORVÁTH 1987. 40. 24. kép), valamint egy henger alakú kiöntővel ellátott edény töredékét (XIII. tábla 20.). A cserepek zöme díszítetlen, csak néhány esetben fordul elő díszítés: legtöbbször bekarcolt vonalak, bevagdosások, beszurkálások és geometrikus elrendezésű vonalak. A festett töredékek száma - ahogyan már a fentiekben említettem - elenyésző, mindössze 6—7 darab. Jelentős mennyiséget képeznek a plasztikus díszü darabok, leggyakrabban dudorok és bütykök (1-2 darab), valamint ujjbenyomással vagy bevagdosással tagolt lécdíszek. A kőanyag Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a cserepek mellett több mint 200 darab kőeszköz került elő; a legnagyobb számban különböző típusú és nagyságú kőbalták (nyéllyukkal és nyéllyuk nélkül), csiszolók, őrlőkövek, vésők, kőkalapácsok. A nyersanyagot valószínűleg a közeli hegyekből nyerték. Az eszközök előkerülési helyéről sajnos nincs adatunk, azaz nem tudjuk, hogy házból vagy rétegből kerültek-e elő. Nagy számuk feltételezni engedi, hogy a településen kőeszköz készítő műhely, esetleg egy eszközelosztó központ működhetett. A lelőhely egyik érdekessége, hogy teljes egészében hiányzott a csontanyag (vagy nem gyűjtötték össze), és egyetlen csontból faragott tárgygyal sem rendelkezünk. A díszített töredékek hiánya és a megfelelő stratigráfiai megfigyelések elhanyagolása miatt a Meggyesgombás-La Cosma lelőhely kronológiai besorolása igen nehéz. Bár akadnak olyan töredékek, amelyeknek párhuzamai megtalálhatók több Nagykároly környéki késő neolit lelőhelyen - ezek a Herpály kultúrához sorolhatók, illetve néhány a Tisza kultúra korai szakaszához köthető -, de a leletanyagot teljes kétséget kizáróan nem lehet kulturálisan besorolni. A rekonstruált formák és a néhány töredéken fellelhető festett, illetve bekarcolt díszítések a települést a késő neolitikum elejére keltezik. 25