A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Művészettörténet - Matits Ferenc: Dániel Reinhold festőművész visszaemlékezése

Matits Ferenc Akik a boldogabb holnapért éltek írta: Dániel Reinhold (Vázlatos leírás a visszaemlékezéseimből) Idézet: „Ne hallgass másra csak a természetre, mert az a legszebb tanítómestered. " Leonardo da Vinci „Aki megveti a festészetet, megveti a világbölcselet finom szemléletét, mert a természetnek törvényes leánya vagy helyesebben szólva unokája." Leonardo da Vinci (Amit most leírok, jellemző lesz rá a pongyola fogalmazás, mivel sürget az idő) 1946 őszét írtak és az az ősz a többi előző őszektől különössebbnek tünt nekem. Egy hirdetést hallottam, hogy a Kallói u. 1. sz. alatti épület emeletén megnyílik egy rajziskola, melynek az a hivatása, hogy a tehetséges szegény munkásparaszt fiatalokat rajzolásra, festésre tanítsa vezető festőművész által. Én akkor napszámra jártam lapátolni az utcák útjait. Mindjárt az első nap tudásszomjjal igyekeztem az emeletre, és egy nyitva tárt ajtón beléptem egy szobába. Még nem volt ott senki, majd rövidesen belépett egy 13 éves fiúcska és köszönt. Elbeszélgettem vele, és azt mondta, hogy ő modellt jött ülni, hogy őt lerajzolják. Azután rövidesen megtudtam, hogy ő polgári iskolába jár. A teremben rajzbakok voltak, rajtuk rajztáblák mindegyiken. Arra már nem emlékszem, hogy rajzlapot kaptunk-e vagy mi vettünk saját részünkre, és szénrudat, amivel rögtön az első este tanulmányfejet rajzoltunk a fiúcskáról. Rövidesen belépett egy körszakállú, barna széles karimájú kalapos, zöld nagykabátban egy intelligens úr, és bemutatkozott. Akkor ismertem meg benne Ősz Dénes festőművészt, aki oly nagy szeretettel vette körül minden tanítványát, mert még jöttek miutánunk egy páran rajzolni és így már voltunk vagy hatan. Ezután megkezdődött a munka, a rajzolás. Mindenki nézte egymás rajzát, hogy ki hogyan kezdte el a rajzolást. Nagy volt az izgalom, ennek megvolt az oka, hiszen kezdők voltak mind, akik feljöttek rajzolni az emeletre. Én már rendelkeztem némi gyakorlattal, mert kezembe került ajándékként egy könyv. Siska Miskától kaptam (ma sofőr Nyíregyházán), aki udvarolt Aranka nővéremnek, nekem adott egy könyvet, amelyben reprodukciók voltak képekről. A könyvet Haranghy Jenő írta abból a célból, hogy lehessen belőle rajzolni, tanulni. Voltak benne Leonardótól rajzok, Dürertől, Rubenstől és még más művészektől is. Engem már előzőleg sokmindenre rávezettek a könyvekben lévő híres festők, pl.: kézfej lerajzolására, fűszálak tanulmányozására és részletes lerajzolásukra hegyes ceruzával. Ezek a nagy festőművészek példaképeim voltak egész pályámon, de példaképként állt velük Ősz Dénes kiváló festőművész tanárom és az egész művészi szemléletemben, és az ábrázolásokban nem utolsósorban. Szóval, az első este a fiúcskának a fejét rajzoltuk vagy hatan, a tanárunk mindenkinek szólt valamit röviden a kezdéskor, majd ahogyan már alakult a fej formája mindenkihez leült, és a korrigálásának az volt a lényege, hogy nagyon fontos az eleven szemlélet. Majd később tudtam meg, hogy ő nemcsak a Lenin-tükröződési elmélet szerint korrigált, hanem a Leonardo szellemében is tanított, mivel nagyon fontos a jelenségnek rajzban és tónusban a megoldhatósága, 226