A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Néprajz - Bene János: Egyházi építkezés Nyíregyházán az 1920-as évek második felében

Bene Jánosné pengő 41 fillérre rúgott. Ezzel szemben az Építőipar Rt. 992.000 pengős számlát nyújtott be: a kü­lönbözet 48.494 pengő 59 fillér volt. Miből adódott az eltérés? A bizottság a számlákat átvizsgálva a következő - szükséges és korábban az egyháztól megrendelt, elfogadott - többletmunkákat mu­tatta ki: - Szükségessé vált az épületben önálló transzformátor ház építése. - Két üzlethelyiség portáját át kellett alakítaniuk. -A lakások kedvezőbb értékesíthetősége érdekében mindenhová nagyobb takaréktűzhelye­ket kellett beépíteni. - A palota A és B épülete között erős födémmel ellátott alagutat kellett építeniük az úgyne­vezett magánút alatt. -Az A épületben is kellett egy teherliftet építeniük. -A palota alapozása idején két mély kutat találtak, melyeket be kellett tömniük, s a laza ta­lajon erősebb alapokat kellett készíteniük, a pincéket erősebbre kellett építeniük. - A Kállói út és a Luther tér felől a palota határfalait a városi építési szabályrendelet előírá­sainak megfelelően kellett kialakítaniuk, a szomszéd épület tűzfalát meg kellett erősíteniük. - Az A épületben a lakásokat át kellett alakítaniuk. Ezek a munkák tették ki a fent jelzett majdnem 50.000 pengős túlmunkát, amelyhez a bi­zottság hozzászámította azt a 17.543 pengő 57 fillért, melyet illetékekre, később megrendelt belső átalakításokra fordított a kivitelező, s így a teljes összeg 1.009.542 pengő 57 fillért tett ki, s ezt java­solták az Építőipar Rt.-nek kifizetni. Ezen túlmunkák szükségességét dr. Kotsis István az 1929. július 18-án az egyháztanácshoz írott levelében már felsorolta, érvekkel támasztva alá szükséges voltukat. O is jelezte, hogy az épít­kezés során az A épület II. és III. emeletén a magán utca felé eső 4 négyszobás lakást az egyház ké­résére alakították át 8 kétszobás lakássá. „ ...Hogy ezen átalakítás mennyire célszerű volt, mi sem igazolja jobban, mint hogy ezek a lakások keltek el leghamarabb. " - írta, jelezve, hogy az akkori ínségesebb időkben a kisebb lakásokra volt nagyobb kereslet. 5 0 Szintén az egyház kérésére készült a két épület közötti alagút, melynek közepén vaslemezzel fedett akna volt, melyen keresztüljutott le a szén és a tűzifa, s innen hordhatták szét a lakók a léckerítésekkel elzárt pincerekeszekbe. De ez az alagút szolgált a B épület alatti mosókonyha megközelítésére is az A épületből, s a szennyes, illet­ve mosott ruha, valamint a tüzelő könnyebb szállítására került be utólag a költségvetésbe az A épü­letbe szerelt teherlift is. Az evangélikus egyház képviselőtestülete 1930. január 26-i ülésén megtárgyalta a Luther ház építkezésének felülvizsgálatára kiküldött műszaki és pénzügyi bizottság jelentését, majd meg­állapította, hogy az 1928. november 29-én átvett palota a vállalkozó által jó kivitelben és az elő­írásokhoz híven készült el, másrészt pedig megállapította, hogy az épület teljes elkészítése az egy­háznak 1.298.060.02 pengőbe került... " , s így jelenleg 141.893 pengő 91 fillér építési költségnek nincs fedezete. 5 1 Ennek biztosítására az egyházi képviselőtestület az 1930. március 2-i ülésén úgy határozott, hogy 140.000 pengő jelzáloggal terhelt kölcsönt vesz fel egy évre a Pesti Hazai Első Takarékpénz­tár Egyesülettől 9%-os kamatra. 5 2 1929 nyarán történt meg a Bethlen utca Bercsényi utcáig terjedő szakasza burkolatának kicserélése. A képviselőtestület július 12-én hozott határozatot arról, hogy az új burkolat fejkőből (= kockakő) készüljön. Az útépítés költsége - melybe a Papp-Ragány-féle ház előtti 3 méter széles 5 0 NyhEvL. Et. jkv. 53/1929. 5 1 NyhEvL. Képv. jkv. 34/1930. 5 2 NyhEvL. Képv. jkv. 48/1930. 216

Next

/
Thumbnails
Contents