A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)
Néprajz - Bene János: Egyházi építkezés Nyíregyházán az 1920-as évek második felében
Bene Jánosné Antal műegyetemi tanár, a nyíregyházi „Luther Ház" tervezője, akire a városi tanács a Korona bővítésének megtervezését bízza, sorra kapja a megbízásokat a monumentális épületekre. Néhány hét és beköltöznek a bérlők az impozáns új palotákba. A halvány zöld és fehér színű evangélikus palota bástyaszerű sarokormán aranyos betűs sor ragyog: „Luther ház". Most helyezik el a kályhákat, festik a szobákat, építik a liftet és a vízvezetéket a hatalmas és érdekes elhelyezésű palotában, amelynek tervét a műegyetemen, mint a hely zseniális kihasználásának iskolapéldáját szemléltetik." Kotsis István több nagy megbízást is kapott, ő tervezte József főherceg tihanyi villáját, a tihanyi biológiai intézetet, és ő építette a fővárosi Regnum Marianum templomot, a bajai kir. kat. főgimnáziumot, a zalaegerszegi megyeházát, a balassagyarmati csendőrlaktanyát stb. Attól függetlenül, hogy katolikus, sorra kapta a megbízásokat más vallásfelekezetektől is. 37 1928. október 5-én a városi közgyűlésen ismertették a római katolikus egyházközség kérelmét, mely arról szólt, hogy az építési telek szűkös volta miatt a város engedje meg, hogy a palota szennyvízderítőjét a Bethlen utca alatt helyezhessék el. A képviselőtestület a kért engedélyt megadta, de kikötötték, hogy a deritőmedencék a szomszédos mezsgyevonaltól legalább 3 méterre legyenek, az utcai közműveket (kábelek, csatornák, vízvezetékek) vagy majdani lefektetésüket ne akadályozzák, s a medencék kettős fedéllel (az utca szintjén vasfedéllel) legyenek lezárva, közöttük homok feltöltéssel. Területhasználati díjként évente 5 pengőt határoztak meg, s azt is feltételül szabták, ha majd elkészül a város általános vízvezetéke és csatornarendszere, a derítőket meg kell szüntetni, helyüket feltölteni és az úttestet az egyház költségén kell helyreállítani. 3 8 Paulik János evangélikus igazgató-lelkész és dr. Bencs Kálmán egyházfelügyelő 1928. október 25-én kelt levelükben kérték „Nyíregyháza r. t. város Tekintetes Tanácsától" a Luther ház lakhatási engedélyének megadását, melyet Nagy Elek műszaki tanácsos a helyszín alapos bejárásával 1928. november 12-én véleményezett és javasolta az engedély megadását. Levelében egyben jelezte is, hogy még milyen költségeket kell az egyháznak befizetnie: építési engedély díja: 428 pengő 10 fillér, lakhatási díj 107 pengő és közterület használati díj 94 pengő 10 fillér. 3 9 1928 októberében már igen előrehaladtak a belső berendezési munkák, hiszen rohamosan közeledett november 1., amikor szerte az országban megtörtént a lakásbérletek megújítása vagy megkezdődtek az átköltözések előnyösebb bérletekbe. A hónap közepén arról adott hírt a Nyírvidék, hogy mind a két palotában a faberendezéseket Oláh Zsigmond helyi bútorgyáros készíti, ő rendezte be a legtöbb előszobát a Luther házban, de az ő keze nyomát dicséri a katolikus bérházban a Batta Sándor tulajdonában álló Ujságbolt berendezése is. 4 0 3 7 Nyírvidék XLIX: 227. 1928. október 6. 4. 3 8 SzSzBML V. B. 72. közgyűlési jegyzőkönyv okt. 5. Kgy. 891/1928. K. 35065/1928. 3 9 SzSzBML V. 83. 111.4. doboz IV. 1927/944. 4 0 Nyírvidék XLIX: 234. 1928. október 14. 5. i® 8. kép A katolikus bérház távlati képe Fig. 8 Perspective view of the Catholic tenement building 212
