A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Néprajz - Bene János: Egyházi építkezés Nyíregyházán az 1920-as évek második felében

Egyházi építkezés Nyíregyházán az 1920-as évek második felében szótöbbséggel az Építőipar Rt. mellett voksolt. A vízvezetéki és csatornázási munkákat Bründl János budapesti vállalkozónak adták, a villanyszerelési munkákat, ha az ajánlat megfelelő, a Nyíregyházi Villamossági Rt.-re tervezték bízni, ha nem, akkor a budapesti Orsovszky István cégére. Az egyházközség közgyűlése azonban azzal is megbízta az elnökséget, hogy úgy tárgyaljon a budapestiekkel, hogy azok elsősorban nyíregyházi iparosokat és munkásokat foglalkoztassanak.

1

3 (Végül a megbízást a Nyíregyházi Villamossági Rt. kapta.) Az egyházi közgyűlési jegyzőkönyv további hasznos információkkal szolgál ebben az ügyben. Az akkor jelen volt 70 képviselő közül 40 támogatta az Építőipar Rt. 942.000 pengős építési ajánlatát, kikötve azonban, hogy a vállalkozó a munkát haladéktalanul megkezdi, s olyan ütemben épít, hogy a palota 1928. november l-re beköltözhető állapotba kerüljön. Azt is kikötötték, hogy az ajánlati árak fix árak, azokat emelni nem lehet, a forgalmi adót és az építkezéssel kapcsolatos öszszes illetéket a kivitelező viseli. Ragaszkodott a testület ahhoz a korábbi elvéhez, hogy a vállalkozó helyi munkásokat alkalmazzon, s ez a kötelezettsége nem csak a kézi napszámosokra és a fuvarosokra, hanem az iparosokra is érvényes. A vizes munkákra Bründl János vállalatának 148.608 pengő 50 fillért, a villanyszerelésre 37.500 pengőt szántak. A képviselőtestület ezen az ülésén választotta meg az Luther ház építkezési bizottságát is, melyben az egyházközség egyházi és világi tagjai mellett helyet kaptak Adorján János, Barzó Pál, Irsay Gusztáv, Jánossy Miklós, Paulusz Márton, Bencs András, Nádasy György, Miskolczy Mihály, Csengery Kálmán, L. Kovács András és Kovács Pál képviselőtestületi tagok.

1

4 A budapesti Építőipar Rt. a munkák elnyerése után Adorján Jánosra bízta az építkezést, aki 1928 március elején kérelemmel fordult a tanácshoz, hogy a Kállói utca elején egy 22x3 méteres, a Luther utca elején pedig két 12x3 méteres barakkot építhessen fel. Ezt a kérést azzal indokolta, hogy az építendő palota udvara nagyon kicsi, s nem tudja másként elhelyezni a mész- és cementraktárát, csak így oldható meg a munkások öltözője és a két irodahelyiség kialakítása. Március 8-án - Nagy Elek műszaki tanácsos véleménye alapján - a tanács teljesítette Adorján János kérelmét, s ugyanúgy, mint az üzletek esetében havonta és négyzetméterenként 16 filléres közterület használati díjat írt elő.

1

5 Mindezek mellett a Luther ház építési naplóját 1928. március 5-én megnyitották. Ugyanebben az időben - az egészséges rivalizálástól hajtva - a város másik legnagyobb egyházfelekezete, a római katolikus is bérpalota építése mellett döntött abból a célból, hogy a palota bevételei szolgálják majd az elemi iskolák fenntartásának költségeit. A tervekről és az első lépésekről rendre beszámolt a sajtó. „A nyíregyházi róm. kath. egyház a Bethlen utca és Zrínyi Ilona utca sarkán három emeletes bérházat építtet. Az építéshez szükséges anyagok szállítását már a napokban megkezdik. A bérpalota felépítésével Nyíregyháza központjának architektúrája megváltozik. " — olvashatjuk az 1928. január 22-i tudósítás címeit. Leírták azt is, hogy dr. Komjáthy Kázmér ügyvéd az építést előkészítő bizottság előadója. Az építkezéshez az egyház kedvező kölcsönt kap egy fővárosi banktól. A palota földszintjén üzletek lesznek, az első emeleten irodák és üzletek, illetőleg műhelyek. A második emeleten lakások: öt- és háromszobásak, a harmadik emeleten négy-, három- és kétszobás lakások.

1

6 A palotaépítő tervek azonban nehezebben valósulhattak meg, éppen a megfelelő telek hiányában. Telekkel ugyan rendelkezett a római katolikus egyház a Bethlen utca és a Zrínyi Ilona utca sarkán, de a városrendezési tervek egyelőre nem szolgálták az építkezés ügyét. A Bethlen utca a Zrínyi Ilona utcától a Bercsényi utcáig akkoriban még szűk, szinte csak egy köz szélességével bíró 1

3 Nyírvidék XLIX: 48. 1928. február 28. 6. 1

4 NyhEvL. Képv. jkv. 10/1928. 1

5 SzSzBML V. 83. III. 4. doboz. IV. 1927/944. 1

6 Nyírvidék XLIX: 18. 1928. január 22. 6. 203