A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Néprajz - D. Rácz Magdolna: Adatok az Észak-Tiszántúl ünnepi táplálkozásához

Adatok az Észak-Tiszántúl ünnepi táplálkozásához A szüretelők reggelire pálinkát, sonkát, szalonnát, kenyeret kaptak, ebédre húslevest vagy birkagulyást, töltött káposztát, kalácsot. Lekvárfőzés idején fiúkat és lányokat hívtak segítségül a magvaláshoz. Cukros tengerivel, kaláccsal kínálták őket. Összegzés Áttekintve Észak-Tiszántúl ünnepi táplálkozáskultúráját, megállapíthatjuk, hogy az szervesen illeszkedik a környező vidékek hagyományaihoz. Az ünnepi étrend alapját a húsleves csigatésztával, a főtt hús, töltött káposzta és a kalács alkotta. A gyermekágyas asszonynak tyúk-, marha- vagy galamblevest, majd kásalevest, rántott leveseket vittek, hogy sok teje legyen. Másodikként főtt húst szósszal, pörköltet. Csemegének madártejet, tejberizst. Süteménynek pogácsát, csörögét, fánkot. Valamilyen italt is illett vinni. Ez a szokás ugyan még él valamelyest, de eltűnőben van. Lakodalomra disznót vágtak, esetleg borjút és tyúkot. A hagyományos menüben szerepelt a húsleves, főtt borjúhús, főtt tyúkhús, töltött káposzta, pörkölt és kása. Ma már sok az újítás: rántott hús, fasírt, töltött dagadó. A menyasszonytánc után tálalják a hurkát, kolbászt. A sütemény régen a lepény, a mákos és diós rúd, a pogácsa, esetleg a piskóta és a torta volt. Később felváltotta ezeket a vaníliás kifli, a linzer, a kókuszkocka. Hagyományos ital a pálinka és a bor, később sört is kínáltak. Ha sok volt a maradék, vagy szétosztották, vagy utóvendégséget csináltak. A lakodalmi szokások alig változnak, csupán a fogások száma bővül. A hagyományos ételek mellett megjelennek az újítások is. Haláleset alkalmával a virrasztókat és a sírásókat illett megkínálni. Szalonnát, kenyeret, pálinkát és bort adtak. A temetés után tort tartottak. Húslevest, káposztát, pörköltet főztek, süteményt sütöttek. A halottnak is terítettek. Ma már virrasztani és főleg sírt ásni a nagyobb településeken nem szokás, azonban mindenütt tartanak halotti tort. A karácsonyt vallási hagyományaiknak megfelelően ünnepelték. Vilia napján a katolikusok böjtöltek. Vacsorára aszalt szilvából készült levest, olajban sült halat, káposztás csíkot, sült gombát vagy bobájkát ettek. Az asztalra egy egész kalácsot, almát, diót tettek. Az evangélikusok nem ettek ilyenkor halat. A reformátusok húslevest és töltött káposztát vacsoráztak. Karácsony első napján bőséges ünnepi étel került mindenhol az asztalra. Nagypénteken a katolikusok és az evangélikusok is böjtöltek. Húsvét első napján a katolikusok ételt szenteltettek: főtt tojást, sonkát, húst, töltött tyúkot, kolbászt, kalácsot, tormát, sót, a görög katolikusok még pászkát és sárga túrót is. Ez utóbbi kizárólag a mi vidékünkön jellemző. Ezen a napon csak a szentelt ételt eszik. Húsvét hétfőn a locsolókat piros tojással, süteménnyel és itallal kínálták. Az idősebbek közül ma is sokan őrzik a hagyományokat és próbálják átadni a fiatalabb generációnak. Irodalom BODNÁR 1999. Bodnár Zsuzsanna: Tirpák népi ételek, étkezési szokások. Agrármarketing Centrum, Nyíregyháza 1999. CSERVENYÁK 1992. Cservenyák László: Nyírcsaholy karácsonyi és húsvéti ételei. [Speisen zu Weihnachten und zu Ostern in Nyírcsaholy.] In: Kultúra és tradíció I. Tanulmányok Ujváry Zoltán tiszteletére. Szerk. Viga Gyula. Herman Ottó Múzeum, Miskolc 1992. 351-355. 167