A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Régészet - Jakab Attila: Téglaégető kemencék a középkori Magyarország területén

Jakab Attila Magyarországon. Az első lépések a téma vizsgálatával kapcsolatban már megtörténtek. Valter Ilona legutóbbi könyvében a nyugat-dunántúli téglatemplomokat vizsgálta komplex módon (VALTER 2005.). Ezzel párhuzamosan az újabb kemencék feltárását és feldolgozását sem szabad elhanyagolnunk, hiszen minden egyes kemence közlése előrébb viszi a kutatást. Az újabb gyűjtés során a Lőrinczy Gábor által összegyűjtött kemencékkel együtt 16 lelőhelyről 25 kemencét tudtam bemutatni, vagy legalább minimális információt szerezni róluk.

3

6 Ezeknek sajnos csak egy része értékelhető a kis felületű feltárás, esetleg a dokumentálatlanság miatt. Ez meglehetősen kevés. Ennek több oka lehet. Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a kemencék egy része a településektől távol feküdt, s így csak véletlenszerűen kerülnek elő egy-egy feltáráson. Amennyiben a kemencék az épületek közelében voltak, akkor sem minden esetben találják meg, hiszen a feltárások elsősorban a konkrét objektumokra összpontosulnak, s így a tágabb környezet feltáratlan marad. Egy másik lehetséges ok pedig az lehet, hogy a kemencék egy része nem mélyedt a földbe, hanem a felszínen állt. Az ilyen kemencék pedig nyom nélkül elpusztultak, a típus nyomát régészetileg csak nagyon szerencsés esetben lehet megfigyelni. Ezen a helyzeten talán segítenek a nagyberuházásokat megelőző feltárások, ahol nagy felületen történik a feltárás, és szerencsés esetben kemencék is előkerülhetnek (pl. Hajdúszoboszló, Paks, Debrecen), sőt esetleg a körülötte lévő munkaterületet is sikerül megtalálnunk.

3

7 Autópálya építését megelőző ásatásoknak köszönhető az eddigi legnagyobb kemencének, a hajdúszoboszlóinak az előkerülése is. Csak reménykedni lehet, hogy az újabb feltárások jelentősebb számban fogják gyarapítani a téglaégető kemencék kis számát. Irodalom CURNY-ROMSAUER 2009. Marián Curny - Peter Romsauer: Stredoveká tehelna v Chotíne. [Eine mittelalterliche Ziegelei in Chotín.] Archaeologia Historica 34: 9. 2009. 523-540. CSALLÁNY 1959. Csallány Dezső: Adatok Attila székhelyének kérdéséhez. NyJAMÉ 2. 1959. (1961) 19-31. GEREVICH 1983. László Gerevich: The royal court (curia), the provest's residence and the village at Dömös. ActaArchHung 35: 3^1. 1983. 385-409. HILLENBRAND 1981. Karl Hillenbrand: Volkskunst der Ziegelbrenner. (Stempel, Symbole und Heilszeichen in Ton.) Verlag Georg D.W.Callwey, München 1981. HORVÁTH-KELEMEN 1975. Horváth István - H. Kelemen Márta: Bem József u. 5. RégFüz I. 28. 1975. 108. JAKAB 2005. Jakab Attila: A téglavetésről. [Über das Ziegelstreichen.] NyJAMÉ AI. 2005. 345-365. JAKAB 2007. Jakab Attila: Téglaégető kemencék az írott forrásokban. [Ziegelbrennöfen in den Schriftquellen.] NyJAMÉ 49. 2007. 325-332. 3

6 Ebbe nincsenek beleszámolva a fentebb említett bátaszéki, gyürei és szegvári kemencék, de magába foglalja az Óbudán feltártakat, noha ezek későbbiek. Összehasonlításképpen: Svájcban mintegy 50 középkori téglakészítő helyről tudnak a különböző források alapján (TONEZZER 2002. 110.). 3

7 így például Pakson a kemencétől nem messze előkerült a téglavetéshez használt agyagnyerő gödör (OLÁH-KELE-ÁCS 2010. 201.). 146