Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
In memoriam - 80 éve született dr. Dienes István (1929-1995) régész, múzeumigazgató - Makkay János: A lélekhittől Árpád fejedelem sírjáig
A lélekhittöl Árpád fejedelem sírjáig „iparszerűen fosztogatják a római és középkori emberek hagyatékát", jóllehet „törvény szabályozza, mit lehet és mit nem. Ugyanakkor mindenki tudja, mi történik, ...”41 Mi történik? Fosztogatás? Ha igen, akkor a DNS-vizsgálatok, a számítógépek, a műholdak, a roppant finom fizikai műszerek hiába támogatják a régészeti munkát, és igazán nagy meglepetések nem lesznek Óbudán. Ha megáll a fentebb idézett hivatalos jelentés állítása, akkor az Interspar építtetői véglegesen szétverhették a fehér eklézsiát.42 Illetve a fehér templomot magába záró pálos kolostortemplom megsemmisítése a török után is módszeresen folyt, egészen máig. Először jöttek a betelepülő óbudai német polgárok. Majd az egykori óbudai téglagyár pusztított. A XIX. század második felében a több részletben folytatott és nem összehangolt Árpád-sír ásatások, amelyeket időnként a rendőrség tiltott be vagy akadályozott meg.43 Akkoriban, amikor az uralkodó éppen arra készült, hogy Árpád utódainak a koronáját tetesse a fejére! A XX. század elejére a területen történt különböző építkezések a középkori falakat megsemmisítették (Magyar Nagylexikon 7. 1998. 734.).44 Végül a vacak Interspar áruház. Ennyi még egy királyi kápolnának is sok! Nem tudom, más mit gondol erről, én ezt a következetes rombolást évszázadok óta zajló szándékos nemzetpusztító folyamatnak tartom. Ha Dienes István kézirata 1998 előtt megjelenik, és ő maga nem is érte volna ezt meg, talán másként alakultak volna a dolgok. Ugyanez történt csaknem száz évvel korábban. Az Árpád halálának ezredik évfordulójára kiadott gyönyörű kötetben olvasható Szendrei János remek írása, hatalmas irodalomjegyzékkel. 100 esztendő nem volt elegendő arra, hogy ezt az óriási történeti forrásanyagot Dienes István gyűjtésével kiegészítve kiadják? Van, aki elhisz egy ilyen feltevést? A hírhedett áruház 10 év alatt kiadott, gyönyörű színekben finom papíron nyomott árukínáló füzetei ('prospektusai’) árának egy ezrelékéből (vagy tíz ezrelékéből) remek Árpád-sír történetet lehetett volna kiadni. Nem jutott senkinek eszébe? Most meg mire várunk?!45 Adjunk tehát választ az e beszámoló elején feltett kérdésre: jól gazdálkodtunk Dienes István örökségével? Szerintem nem! És ennek következménye is lett: nem gazdálkodtunk jól Árpád vezér sírjának sorsával sem. Egykönnyen megtörténhet, hogy a legutolsó lehetőséget mulasztottuk el: átadtuk haló porait a végleges enyészetnek, amiről már árnyképünk sem lehet. Ahogyan Szendrei János is befejezte írását: „Árpádporai - az a rész, amely emberi halált halt - bizonyára rég elvegyültek a haza földével, s immár a történelem dicső lapjai őrzik halhatatlan emlékezetét. ” (Szendrei 1907. 160.) Dienes tanulmányait olvasva ugyanis az az érzésünk támadhat, hogy a lélegzet-lélek és az ámyék-lélek képzetében fontos elemek keverednek. Ennek megértéséhez közelebb jutandó, szeretném felidézni azt, amit egy kevéssé ismert görög történetíró jegyzett fel Akhilleusz haláláról és különféle leikéinek végzetéről. Flavius P. II. PhilostratusxóA van szó, aki a Kr. u. II. és III. század 41 Magyar Hírlap 2010. március 22., 15. Azóta újabb Láng Orsolya munkáját méltató hírlapi cikkek jelentek meg, de ezeket már nem vettem figyelembe. 42 Nem ismerem az Interspar áruházlánc nacionáléját, de szép lenne, ha német honosságú tulajdonosok verettek volna szét egy Nagy Károly alapításához is kapcsolható történelmi műemléket. 43 Érdy Jánost 1851. októberében kincskeresőnek vélték, és a rendőrség elfogatta. Az 1860. július 15-re tervezett ásatást (résztvevői lettek volna Gróf Nádasdy Ferenc, Thaly Kálmán, Réső Ensel Sándor, Vidacs János gépgyáros) a rendőrség tüntetésnek minősítette, és betiltotta (Szendrei 1907. 150.). 44 A középkori falak megsemmisültek, de a római kori szarkofágok egy részét a rombolás megkímélte. 2008 végén a napilapokban sok tudósítás jelent meg különböző óbudai szemétlerakókban talált római szarkofágokról. Csak nem ezek között vannak az Intersparból kihordott szarkofágok is? Annak idején Pécsi Sándor mondta el nekem, hogy valamelyik óbudai leletmentés előtt, alatt vagy után sikerült megszereznie egy római kori szarkofágot, amely azután a kertjében volt felállítva. A lakásban ott volt a Sztálin generalisszimusz szobrából származó egyik töredék is, a kevés megmaradtból egy! 45 Nemrégen egy hosszú tanulmány jelent meg a Túrán című folyóiratban, amely Árpád fejedelem sírját a hajdani Németóváron (Deutsch-Altenburg) keresi, egy 16 méter magas kurgánban (Tóth 2010.). A tanulmány hivatkozásai pontatlanok és nem adnak lehetőséget arra, hogy mondanivalóját komolyan megvitassuk. A kérdés részleteihez lásd Makkay 2010. 69
