Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
In memoriam - 80 éve született dr. Dienes István (1929-1995) régész, múzeumigazgató - Makkay János: A lélekhittől Árpád fejedelem sírjáig
A lélekhittől Árpád fejedelem sírjáig semmiféle forrásunk nincs.38 39 Most azonban annak az Anonymusnak az egyik állításáról van szó (hogy ti. Árpádot valóban Óbudán temették volna el), akinek adatait - másokhoz hasonlóan - Györffy általában nem tartotta hiteles adatoknak. Ami igaz, az igaz: élete végén, 1997-ben írott összefoglalásában nem utasította el azt a lehetőséget, hogy Árpád fejedelem sírja tényleg valahol Óbudán-Fej éregyházán volt. Megspékelte viszont egy „györffyádával” is: „Ha a magyar fejedelmek kazár és oguz-török módon vízmederbe temetkeztek [feltételezem, hogy itt Attila hármas koporsója is megfordult Györffy György fejében], meglehet, hogy az Árpád-forrás patakjának régi medre alatt rejlik Árpád sírja. ” (Györffy 1997. 82-83.) Ebben az esetben - vélem - mélyen a budai hegyek puha sziklájába vágva! Persze, könnyű lenne erre a teóriára most azt mondani, hogy ha az utolsó vacsoráján orvul lemészárolt Kurszán élettelen testét (vagy csak a koponyáját?) fel tudták hozni a Fischa folyó mellől a Holdvilág-árokba, akkor három évre rá Árpádét miért ne lehetett volna Pozsony mellől Óbudára szállítani és sziklasírba temetni?! Már tudniillik, ha Árpád egyáltalában járt volna valaha Pozsony környékén. Az egyetlen, Árpád útjairól beszámoló szerző, Anonymus szerint nem járt. Ettől azonban még eltemethették Óbudán. Természetesen ismernünk kellene Dienes István hatalmas anyaggyűjtését és hozzá fűzött kommentárjait ahhoz, hogy ezekkel a kérdésekkel tovább foglalkozhassunk. El nem végzett óbudai ásatások A dolog azonban mégis bonyolultabb ennél! Roppant kár történt! Nem amiatt, hogy a történészek elméletei bizonyíthatatlanok. Hanem azért, mert a régészek ásatásai nem bizonyíthatatlanok, hanem sokszor befejezetlenek vagy meg sem történnek. Óbudán az aquincumi tudományos kutatások nagyobb dicsőségére az Árpád fejedelem sírja ügyében szóba hozható helyeken sorra sem kerültek, meg sem történtek! Az Óbudán végrehajtott nagy építkezéseknek az illetékes archaeológusok úgy mentek neki, hogy nem volt a kezükben - mert nem jelent meg! - egy teljes történeti gyűjtés az Árpád sírjára vonatkozó hiteles forrásokról. Nem volt rá idő, és az elmúlt két-három évtized könyvözönében nem volt rá papír sem. Évi 30-40 ezer magyarföldi könyv és kiadvány között Árpád sírjára nem jutott se pénz, se posztó! Nézzünk néhány tényt! Mátyás király 1483-ban levelet írt IV. Sixtus pápának (1471-1484), és kérte, hogy az Óbuda közelében a mezőn magában álló, és elhanyagolt, bár sok éve többféle nagy javadalmakat bíró, Szűz Máriának szentelt templomot a pálosoknak adhassa: „ Vért mezején [39i... az Isten anyjának tiszteletére egy annak nevét viselő egyház fekszik; igen réginek tartatik ez s a szájhagyomány szerint ez az, mely mindjárt a megtérés alkalmával, legelőször alapíttatott, és azon nagy ájtatosság miatt, melylyel a hívők az Üdvözítő anyjának minden ünnepein látogatják, az oda seregiek előtt nagy tiszteletben áll, hajdan plébánia volt, de ... most a mezőn a hegyek alatt már egészen magányosan áll. ” (Tholt 1882. lxxxii-lxxxiii.) A hévizforrások mellett emelkedő templom neve bányai Szűz Mária templom is volt (a bolgár bánya szó itt meleg vizű fürdőt jelent: meleg van, mint a bányában). A templom több középkori oklevél szerint az Óbudától északnyugatra fekvő szőlőhegyek lábánál, a régi esztergomi út mellett, a Krumhelt ferdeje nevű meleg vizű patakocska közelében emelkedett, amely patak Anonymus szerint kőmederben folyt alá Attila városába. Ennek a pataknak 38 ,Jgen emlékezetes az a kirándulásunk, amit Györffy Gyurkával hármasban tettünk [Csemegi Jóskával] a Pilis előterében levő Holdvilág-árokban, ahol Györffy a Kurszánok temetkezési helyét sejtette, akik az Árpáddal együtt uralkodó szakrális királynak, Kurszánnak voltak leszármazottai. Ott egy alapos ásatást még egyszer meg kell terveznie a magyar tudománynak.” (Vargyas 1993. 228.) Árpád sírját tehát nem szükséges keresgélni, viszont Kurszánét igen! 39 A ’Vért’ téves olvasat vix helyett (Szendrei 1907. 150.). 67
