Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Irodalomtörténet és nyelvészet - Mizser Lajos: XIX. századi belterületi nevek Északkelet-Magyarországon
Mizser Lajos Prágai híd utca: Prágai híd utcza (Tállya). Rózsa utca: Rózsa utcza „a’ hason nevű korcsma is ettől vette nevét” (Tállya). Sánc utca: Sáncz utcza. ,,A’ gyertyános erdő részből víznek ásatott ároktól vette nevét” (Tállya). Sinór utca: Sinór utsza (Tárcái). Sváb sor utca: Schwab sor utsza (Tárcái). Szent Anna utca: Szent Anna utcza (Tállya). Szérűskert utca: Szérős kert uttza (Gesztely). Tábor utca: Tábor utza „monda szerént a Törökök idejében ott táboroztak volna a Törökök” (Lelesz). Templom sor: Templom sor „az ország útról egyenesen levezető útczában” (Zombor). Tót utca: Tót utsza (Szerencs). Töltés sor: Töltés sor „kelet észak felöl az ország út mentiben északról” (Zombor). Tricseti utca: Trícseti utsza (Tárcái). Új sor: Új sor „az új útczában nyűgöt felé vonalban” (Zombor). Új sor utca: Új sor utcza (Tállya). Vö. Károly utca! Vám korcsma utca: Vám korcsma uttza (Gesztely). Varikóci: „Ezen Város rész ezelőtt legelő rész volt, mintegy 66. évekkel, mikor is egy tűzvész alkalmával a’ Város nyugoti oldalon fekvő része a’ Városnak leégvén a’ Gróf Csáki család tehát építkezés tekintetéből azon helyet a’ leégetteknek adván által, ’s melly helyen legelső építkezett bizonyos Vareha nevű egyén, ’s ezen névtől az új Város rész Varikoczi nevet nyert, ’s azóta folyamatosan azon néven ösmértetik” (Tőketerebes). Vásártér: Vásár tér „itt tartanak évenként 4 vásárt” (Tállya). Víz sor: Víz sor „a leg lapályosabb részen fennálló, 1845-iki Víz áradáskor Csolnakázható Vízben úszott Kis uttza” (Hernádnémeti). Víz sor utca: Víz sor utsza (Tárcái). Valamennyi név természetes úton jött létre. Vannak közöttük ún. irányutcák, azaz valamely helységbe vagy külterületi részbe vezetőnek (Vállaji utca, Nyerges utca, Hős táti utca). Utalhatnak az elhelyezkedésre (Alsó utca, Kertaljai utca), az ott lakó családokra, népcsoportra (Czine vég, Sváb sor), valamely objektum közelségére (Cerkó sor, Malom utca), sőt még eseményre is (Égett sor, Nyakvágó utca) stb. A falu- és városrésznevek között ekkor még alig-alig van különbség. A XIX. század végén, a millenniumkor kezdték el rendezni az utcaneveket, s a népi neveket újakkal (rendszerint személynévi eredetüekkel) cserélték fel. így a nevek sokszínűsége eltűnt. Irodalom Hajdú 2006. Hajdú Mihály: Pesty Frigyes helynévgyűjtésének megjelentetése. [Publishing the placename collection of Frigyes Pesty (1864).] Névtani Értesítő 28. 2006. 205-215. Szabó 1988. Szabó T. Attila: Nyelv és település. Európa Kiadó, Budapest 1988. 499-500. Források Megjelent munkák Kováts 1998. Sárospatak és Sátoraljaújhely környéke Pesty Frigyes helynévtárában. Szerk., bev. és jegyzetekkel, mutatókkal közzéteszi Kováts Dániel. Kazinczy Ferenc Múzeum, Sátoraljaújhely 1998. 372
