Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Művészettörténet - Terdik Szilveszter: A krasznabélteki és az erdődi templom újjáépítése a XVIII. században
Terdik Szilveszter építhette Drágfi Bertalan (1447-1501), nagy hatalmú főúr.4 Drágfi fia János (1494-1526) 1524-es végrendeletében megemlékezik erről az egyházról, ami azt mutathatja, hogy a család számára ténylegesen fontos plébánia volt.5 A többi Drágfi kegyuraság alá tartozó katolikus templommal együtt a XVI. század közepén lett protestánssá, de 1597-ben állítólag ismét a katolikusok számára szentelték föl, méghozzá Szent László király tiszteletére. Ugyanekkor Miksa király a béltekieknek hat évre az adóját elengedte, mert Erdőd ostromakor ők is sokat szenvedtek (1565-ben). A XVII. század folyamán a templom újra protestánssá, méghozzá reformátussá lett (1634) (Emlékkönyv 1904. 173.). Károlyi Sándor csak az 1720-as években vette meg Bélieket és a környező falvakat (Károlyi 1911. 66.). A református magyar jobbágyokat 1727-ben áttelepítették Dobrára, helyükre svábok érkeztek (Mizser 2001. 54.), bár csak a század közepétől véglegesítik helyüket a faluban (Vönház 1931. 83-84., 121.). A templomot is Károlyi Sándor szerezte vissza a katolikusok számára és Szent Lászlónak dedikáltatta. A patrocinium kiválasztása során nem biztos, hogy a XVI. századi előzmény motiválta, mivel jól ismerte azt a Szent László mondát is, amely a település nevének eredetét a Szent Királyhoz kapcsolta.6 7 A templom helyreállításával szinte egy időben Károlyi Sándor a birtokain folyó vallási élet rendtartásaként is értelmezhető, Providentia Dei címen ismert írásában a következőképpen ír és rendelkezik a bélteki Szent László templomról: „Die 27 Junii lévén a római Anyaszentegyháznak rendelésébül és édes Apostoli keresztény Országunknak szabad törvényébül Dicsőséges Szent László királyunk emlékezetire szentelt ülő ünnepünk, mint hogy nem régiben Istennek rajtam tetszett ingyen való kegyelmébül Béliek puszta vára s várossá örökösen reám erediált, melynek az ö neve - mostan élők előtt is per traditiones - az említett szent Királyiul adattatott volna és hivattatnék mézess Bélieknek (ki az Urbáriumból bőven ki teczik) azon városban lévő szép puszta templomot is Istennek kegyelméből actu kívánván meg újítanom s keresztény Catholikusokkal meg szállítanom, arra nézve említett 27-i Juny mind Erdödi, Majtényi, Plébánosok obligáltatnak együtt az gyülekezetekkel Processioval fel menni és ottan az Magyar Hazáért és királyokért Istennek könyörögni s megírt dicsőséges szent Királyban az Istent szentelni."1 Ez is mutatja, hogy Szent László késő középkorra jellemző országpatrónusi szerepe újra megelevenedett a barokk vallásosságban (ehhez képest ugyanis Szent István király ünnepét Károlyi Sándor meg sem említi a vallásos rendtartásban). Ugyanakkor számolnunk kell azzal, hogy Károlyi a jövevény katolikus svábokban is el kívánta mélyíteni vagy inkább megalapozni az új hazájuk iránti kötődést a nemzeti szentek kultuszának segítségével. 4 Emlékkönyv 1904. 173. Az épitéstörténetre vonatkozó adatokat valószínűleg az 1777-ben és 1834-ben tartott Canonica visitatio jegyzőkönyveiből merítették. Az előbbiben a templom építését a XVI. század végére, a Prépostváry-család kegyuraságának idejére teszik, míg az utóbbi bevezetőjében már a Drágfi-család feltételezett anyagi támogatását is kiemelték (pontos évszám nélkül), az épületet a XV. század végére keltezve (Canonica Visitatio 1777. és 1834 SZRKL). 5 A bélteki egyházra hagy egy eke barmot (Hegedüs-Papp 1991.95.), amikor a mohácsi mezőn megerősíti és részben kiegészíti XVI. századi másolatban fennmaradt végrendeletét, a bélteki templom számára ugyanazt a miserendet írja elő (1526. aug. 27.), mint az erdődinek (Zolnai 1894. 255.). A végrendelet három nappal korábbi változatában Béltek még nem szerepel ebben a mondatban (Révész 1873. 94.). 6 Az errefelé járó Szent Király egyszer igen megszomjazott, s egyik katonája egy fél tökben nyújtott neki bort, melyet a király igen édesnek talált, úgymond, milyen édes ez a béltök, s jókedvében ezt a területet a lovagnak ajándékozta. A legendát nyomtatásban először Szirmay közli (Szirmay 1810. II. 156.). Ugyanezt a névadási hagyományt a Szabolcs megye határán fekvő Nyírbélteken is ismerik. Szendrey Zsigmond mégis a krasznabélteki változatot tartotta az ősibbnek, mondván, hogy itt már a középkorban is Szent Lászlónak volt szentelve a templom (Szendrey 1920. 56., Magyar 1998. 156.), bár amint láttuk, a Szent László patrocinium nem középkori. Mező András sem tud itteni László templomról, csak a Maksai által is közölt Szűz Mária patrocíniumot említi (Mező 2003. 434.). Érdekes, hogy a Pesty-féle gyűjtésben IV. Béla fiához kötik a falu nevének eredetéről szóló elbeszélést (Mizser 2001. 55.). 7 MOL P 1507, 17. csomó, e.), 39. (Éble Gábor másolata). Közli: Tempfli 1996. 118-119. 330