Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Helytörténet - Bene János: A nagy gazdasági világválság hatásai Nyíregyházán
A nagy gazdasági világválság hatásai Nyíregyházán helyeztessék... ” Ezt a határozatot a testület egyhangú igennel szavazta meg (SzSzBMLt. V.B.181. 307/1932.). 1932. június 22-én közgyűlést tartott a város képviselő-testülete, ahol dr. Bencs Kálmán polgármester tett jelentést az 1931-1932. évi ínségakcióról. Az előterjesztés szerint az akció 1931. szeptember 15-től 1932. április 15-ig tartott. Ez idő alatt 324.282 adag ingyen ebédet osztottak ki. Természetben kiosztott élelmiszert 976 család kapott, munka ellenében lisztsegélyben 929 család részesült, s ezeken felül a rászorultak tüzelőanyagot és ruhát is kaptak. Mindez 90.049 pengő 55 fillért tett ki, a valóságban azonban kevesebbe került, mert a lisztsegélyhez a búzát a város a kormánytól kedvezményes áron kapta, s így a az összeg ténylegesen 67.395 pengő 49 fillért tett ki (SzSzBMLt. V.B.72. Kgy. 427/1932.). Az 1932. szeptember 15-i közgyűlésen terjesztette elő a polgármester az 1932. őszén megindítandó közmunkákról és munkaalkalom teremtéséről szóló programját. A képviselő-testület elhatározta, hogy feliratot terjeszt a kormányhoz, hogy 1932 őszétől az legalább olyan arányú szükségmunka megindítását biztosítsa, mint amilyen az 1929-1931-ben volt (SzSzBMLt. V.B.72. Kgy. 497/1932.). A Nyírvidék 1932. június 25-i, szombati száma címlapon adta hírül, hogy aznap délután 5 órakor ünnepélyes keretek között átadják az „amerikai tempóval” felépített strandfürdőt. Az ünnepségen Bencs Kálmán üdvözölte Erdőhegyi Lajos főispánt, aki megnyitotta a fürdőt és átadta azt a közönségnek. Utána a katonazenekar adott hangversenyt és a meghívott közönség megtekintette a fürdőt. A közönségnek június 26-án, vasárnap nyitották meg a strandot (Szombaton 1.). A Nyírvidék 1932. augusztus 7-i számában már arról írt, hogy Nagy Elek városi műszaki tanácsos korszakos jelentőségű terve alapján egységes fürdőteleppé alakítják át a Sóstót. Ennek előfeltétele, hogy a Sóstót kettészelő Igrice árkát át kell helyezni. A régi meder feltöltését a sziget elhordásából származó földdel végzik. A kisvasút sínpárjainak egy része sem illik bele az új Sóstó képébe. Nagy Elek tervei szerint a villamos jelenlegi állomását majd lebontják és áthelyezik, s csak egy állomásépület lesz. A szőlőtelepre vezető sínpárt felszedik, s így egységes keretbe foglalható a Szeréna lak, a Svájci lak, a Blaha domb is (Nagy 3.). Az 1931-1932. év telén végzett ínségakció eredményét közölte az október 4-i Nyírvidék. Azon a télen 2179 családot 7597 családtaggal segélyezett a város. Közülük 1247 napszámos és földműves, 689 ipari munkás, 248 elaggott és munkaképtelen volt. A segélyezés módjai:- Ingyen ebéd.- Természetben kiadott élelem: 976 család (egy személy 3 kg liszt, 15 dkg szalonna, 10 kg burgonya). Ennek összege 5.320 pengő 70 fillér.- Munka ellenében kiadott lisztsegély a tanyabokrok lakosságának (útjavítás, földmunka, erdőkitermelés, faaprítás). 61 tanyabokor 929 családjának.- Természetben kiadott fa és szén. Családonként decemberben másfél mázsa szén és 20 kg fajanuárban 1 mázsa szén és 20 kg fa. A négyféle segélyezés összege 87.157 pengő 20 fillér (Nyíregyháza 4.). A város műszaki hivatala 1932. október 12-én részletes költségtervezetet készített az elkövetkező ínségmunkákra. Javaslatuk szerint olyan munkákat kell végeztetni, ahol sok embert lehet foglalkoztatni, s ez a földmunka. így került a javaslatba a Sóstón, a repülőtéren végezhető munka, a vásártér áthelyezése, a városi épületek, utcák rendezése. Az előterjesztéshez azt is hozzáfűzték, hogy a 400-500 ember állandó foglalkoztatása mellett a sóstói sziget „ ...kiemelésével oly nagy vízterületet kapnánk, hogy annak öntisztulása a strandfiirdő vizének frissen tartását hathatósan előmozdítaná, addig az Igrice csatorna medrének áthelyezése mentesítené a Sóstói park belterületét a stagnáló víz bűzös kigőzölgésétől és a tó tekintélyes mennyiségű vizének elszívásától... ” A tervezet 313
