Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Helytörténet - Bene János: A nagy gazdasági világválság hatásai Nyíregyházán
BeneJános a szegény konyhát, segélyezik az Ószölő utcai napköziotthont és a Stefánia Szövetség3 tejakcióját. A városi tisztviselők március 1-én illetményeikből összesen 500 pengőt ajánlottak fel az ínségakcióra (SzSzBMLt. V.B.181. jkv. 5/1931.). Ugyanezen a közgyűlésen mutatta be a polgármester az 1930. évről szóló jelentését, melyben külön fejezetet szentelt a szegények segélyezésének. Az összeállított névjegyzék és a jótékony egyesületek — elsősorban a Stefánia Szövetség nyíregyházi fiókjának védőnői által átvizsgált - listák szerint 822 családot, 2779 személyt részesített a város természetbeni segélyben. Egy személy 5 kg lisztet, 30 dkg szalonnát, 25 kg burgonyát; a 2-3 fős ínséges család 15 kg lisztet, 50 dkg szalonnát és 50 kg burgonyát; a 4-5 tagú ínséges család 20 kg lisztet, 75 dkg szalonnát és 75 kg burgonyát; a 6 vagy ennél több tagból álló ínséges család 30 kg lisztet, 1 kg szalonnát, 1 mázsa burgonyát; s ezeken felül minden ínséges család egy mázsa szenet kapott tüzelősegélyként. Kiosztottak összesen 13.390 kg lisztet, 480 kg szalonnát, 48.000 kg burgonyát, 822 mázsa szenet, 50 kg rizst és 50 kg zsírt. „Kivételes esetben a legszigorúbb elbírálás után lakbérsegélyt is folyósítottunk. A lakbérsegélyt egyenesen a háztulajdonos kezeihez fizettük ki. Lakbérsegélyt adtunk 69 esetben, összesen 987pengőt. ” — írta Bencs Kálmán (SzSzBMLt. V.B.72. Kgy. 7/1931.). 1931. július 10-én ismertették a képviselő-testülettel azt a belügyminiszteri rendeletet, mely felhívja a városokat, hogy 6 év alatt 10%-os megtakarítást érjenek el létszám-, illetménycsökkentés és egyéb rendszabályokkal. A közgyűlés tíz tagú takarékossági bizottságot küldött ki a részletek kidolgozására. E bizottság tagjai: dr. Kovách Elek, Énekes János, Kausay Tibor, dr. Murányi László, dr. Szitha Sándor, Bogdán Ferenc, Kovács András (János bokor), Németi Sándor, Hoffer Bertalan és Pisszer János volt (SzSzBMLt. V.B.72. Kgy. 370/1931.). Ez a testület az év végére készítette el javaslatát, melyet a december 30-i rendes közgyűlés tárgyalt meg, s elfogadta 1 pénztámok, 1 ellenőr, 1 közigazgatási fogalmazó, 1 nyilvántartó, 14 utcaseprő, 7 útkaparó, 1 vámsorompóőr, 1 felügyelő, 1 erdőőr, 1 napidíjas, 3 cselédelhelyezési hivatalnok, 1 gépkocsivezető, 6 kocsis, az üzemi alkalmazottak közül 3 kőműves, 2 ács, 2 burkoló, 3 kútjavító, 2 lakatos, 2 asztalos, 1 cipész, összesen 54 állás megszüntetését úgy, hogy a „ város a szolgálatból senkit el nem bocsát és kényszernyugdíjba nem küld. ” Ezt a leépítést 1934. június 30-ig kellett elérni, amit lehetségesnek tartottak a megüresedő állások (nyugdíjba vonulás, lemondás, haláleset) be nem töltésével (SzSzBMLt. V.B.181. jkv. 860/1931.). Az 1931. szeptember 29-i rendes közgyűlésen tárgyalta a képviselő-testület az 1930-1931. évi segélyakció zárszámadását. Az elszámolás szerint 1475 családban 3425 személyt részesített élelmiszer- és tüzelősegélyben a város 16.773 pengő 76 fillér értékben. Ezen kívül 55.509 adag ingyenes ebédet osztottak ki 14.898 pengő értékben. Egy ebéd előállítási költsége 26 fillér volt. Az ingyen ebédben részesültek naponta két tál ételt és 20 dkg kenyeret kaptak. Húsételt hetente két alkalommal főztek. Az ínségakció teljes kiadása 31.931 pengő 61 fillért tett ki. Mindezek fedezetére befolyt az ínségjárulékból 19.483 pengő 87 fillér, a Vármegyei Központi Ínségenyhítő Bizottságtól 4.375 pengő 47 fillér, a Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesülettől 3.000 pengő, a Népjóléti és Munkaügyi Minisztériumtól 2.000 pengő, a városi tisztviselők adományaiból 783 pengő 34 fillér, dr. Éber Antal országgyűlési képviselőtől 800 pengő, a Nyíregyházi Termény és Aruraktártól 500 pengő, Pazonyi Elek László demecseri földbirtokos terményadományának értékeként 655 pengő 10 fillér, valamint Mandel Máriától 5 pengő; összesen 32.211 pengő 70 fillér. 280 pengő 9 fillér maradvány is keletkezett, melyet a következő ínségakció javára tartalékoltak (SzSzBMLt. V.B.72. Kgy. 599/1931.). Ezen 3 Az Országos Stefánia Szövetség 1915-ben alakult meg gr. Apponyi Albert elnökletével. Célja az anyák és csecsemők védelme, a nagyarányú gyermekhalandóság csökkentése volt. 1918-tól átruházott hatáskörben állami feladatként, államsegéllyel végezte a szövetség munkáját, 1927 és 1940 között a Zöldkeresztes Egészségügyi Szolgálattal párhuzamosan. ЗЮ
