Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Néprajz - Borzován Eszter: Nagyecsed hiedelemalakjai
Borzován Eszter Az oláh cigányok és magyar cigányok piros masnit kötnek a gyermek hajába vagy kezére: „kis csecsemőknek mindig kötünk egy kis piros masnit, csinálunk neki szenes vizet, kilenc szalmaszálat meggyújtunk, és gondolunk arra, hogy ki látta, ki verhette meg szemmel. Csináljuk a szenes vizet, és avval a kis kezét megkenjük, és a vizet a sarokba öntjük. ” (1) A szenes víz készítése közben ezt mondják: „Ki bántott téged? Ki bántott kincsem? Mék vót? Kati, Marcsi, Zsuzsi, Jóska, Gyurka. ” „Ki volt az, ügyi akik látták, mondjuk a nevüket. És az, aki megverte szemmel, a pohár fenekibe leszáll. S ha sok leszáll, akkor sokan verték meg szemmel. ” (1) A cigányoknál régebben szokás volt a szemtakaróval való védekezés: „Azér vót máskor a szemtakaró, mos tanába már nem divat, letakarták a gyermeket, hogy ne verjék szemmel. Vagy cigányasszonyok a kendőjüket lökik a gyermekre, hogy ne verjék meg szemmel'." (1) Ráolvasással is gyógyították a szemmel vert gyereket: ,A gyermek mikor meg vót verve, akkor sírt, ordított, oszt nem aludt. Akkor vittük anyuhoz, olvasson rá. Ráolvasott, oszt utána elmúlt." (7) Füstöléssel is próbáltak segíteni: „akkor el kellett menni ahhoz a férfihez vagy nőhöz, hogy adjon valamit, hogy hadd füstöljék meg. Levágtak a ruhájábúl, oszt azzal megfüstölték a gyermeket." (11) Az is szokás volt, hogy a rontónak kenték meg a szemöldökét vízzel, és azt a vizet használták fel: ,^4zt csinálták, hogy odament a férfi, mentek hozzá, oszt akkor egy kis vizet öntöttek pohárba, oszt meghúzták a szemöldökén, oszt a gyermeknek cseppentettek a szájába." (4) Szemverés ellen meg is köpködték a gyereket: „Mindig rá kellett köpködni, hogy meg ne verjék szemmel." (16) „Háromszor kellett ráköpni. ”(15) Összegzés A hiedelemalakok „felkutatása” során számos olyan adat került lejegyzésre, melyek nemcsak a természetfeletti lényekhez és a természetfeletti képességű emberekhez kapcsolódó hiedelmek bemutatásához szükségesek, hanem olyan mágikus eljárások is, amelyek szintén érdemesek az ismertetésre. Az ecsedi hiedelmek több oldalról is elemezhetők. Tér és idő az ecsedi hiedelmekben Az összegyűjtött adatok alapján elmondható, hogy a hiedelemalakok megjelenésének meghatározott helye és ideje van. „Az ember természetfeletti lényekkel való találkozásairól szóló hiedelemmondákból és bizonyos időpontokra, helyekre vonatkozó védekező-elhárító mágiára, valamint tilalmakra vonatkozó adatokból egy horizontális térszerkezet rajzolható meg: a kettős tagolású tér egy emberi (A) és egy természetfölötti (B) térfélből áll. A két térfél létező földrajzi térségek, a természeti környezet és kulturális létesítmények szimbolikus tartalommal való megtöltése vagy szimbolikus határhúzás által jön létre. ” (Pócs 2002. 9.) Az emberi térfél jelentését hordozó térségek és létesítmények: a) falu - emberek lakhelye b) saját falu határa, saját falurész, saját porta - emberi tulajdon c) ház - emberi lakóhely d) lakott ház/helyiség - emberek lakhelye A természetfölötti térfél jelentését hordozó térségek és létesítmények: a) falu környéke - természetfeletti lények, halottak tartózkodási, megjelenési helye (határ, rét, liget, erdő, sziget, domb) 266
