Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Néprajz - Bóna Bernadett: Ablakzárak a Sóstói Múzeumfalban
Bóna Bernadett Az adatok konklúziója A múzeumi tárgyak vizsgálatának számtalan módja lehet, amelyet napjainkban a főbb irányvonalakon kívül a muzeológus szubjektív látásmódja határoz meg. A tárgyak fizikai valóján alapuló részletes, mérettel ellátott leírások az analízist a tipologizálás irányába vezetik. Ezen túlmenően az adott tárgyak megkívánják a további, az egyre tágabb látókörhöz köthető kutatásokat, így azok vizsgálhatóak tárgyi környezetükben, illetve társadalmi vonatkozásokban. Minél többet tudunk az adott tárgy körülményeiről, annál egyedibb lesz, és annál szélesebb látókörben informál minket a múltról, a vizsgált kultúráról, a társadalomról. A zárak rendszerezése, a típusok meghatározása a tárgyak fizikai valóján alapszik,34 azonban környezetükből kiragadva írtam le adataikat. Tehát a kutatás perspektívája a zárak, mint tárgyak irányából indul, de nyilvánvalóan ezen tárgycsoport vizsgálata kitágítható. Ha tárgyi alapon keresünk további vizsgálati lehetőségeket, akkor a zárak az ablakokkal együtt kerülnek górcső alá. Az e munka elején megfogalmazott mintavétel esetlegessége ellenére a különböző zártípusok és az ablaktípusok összetartozása szignifikáns, hiszen az ablakok típusa és mérete által könnyebben elhelyezhetőek a társadalmi hierarchiában vagy a fejlődési szakaszokban. Alapvetően a zárak és az ablakok összetartozása dilemmát indukál: egyáltalán vizsgálhatóak-e ezek a tárgyak egymás nélkül? A válasz összetett. Véleményem szerint a zárak vannak olyan önálló tárgyak, amelyek külön-külön is vizsgálhatóak, de az ablakokkal együtt többet tudunk meg róluk, helyzetükről, körülményeikről ugyanúgy, ahogy az ablakokról is többet tudunk meg, ha a házzal együtt vizsgáljuk őket, vagy ha az eredeti környezetükben, településen tesszük mindezt.35 A kiindulóponthoz visszatérve, a meglévő adatokat tekintve36 az ablakok és a zárak vizsgálata két irányba vezethet, megvizsgálható a zárak, illetve az ablakok szemszögéből is. Az ablaktípusok mellé sorolt zárszerkezeti lehetőségek megmutathatják, hogy egy adott ablak tábláit milyen zárakkal zárták, milyen zártársítások jelentek meg egy-egy ablakon. Megfigyelhető, hogy a különböző ablaktípusoknál a zárak megjelenésének rendszere van. Az egyszerűbb szerkezetű ablakokon általában az egyszerűbb zárak jelennek meg: hajlított szög, egyszerű szimpla görbölő, pajzsos szimpla görbülő, kettős görbölő, esetenként kampó, rábillenő. Nyilván egy kisebb tábla zárásához elég egy zár is. Majd a szerkezet bonyolulttá válásával, az ablaktáblák számának növekedésével a zárak párosával jelennek meg: pajzsos szimpla görbölő, kettős görbölő, kampó. Ezek a párosával felkerülő zárak típusonként más-más táblákat zárnak. Ezzel ellentétben a kettesével ablakokra kerülő kettős görbölők vagy rábillenők ugyanazon táblákat zárják a tábla két különböző pontján: alul, felül. A legbonyolultabb ablakszerkezeteknél, amelyek nyolc ablaktáblát is számlálhatnak, a T kilincset a rábillenők egészítik ki; vagy négy típusú zár is megjelenhet rajtuk: egyszerű szimpla görbölő, pajzsos szimpla görbölő, rábillenő, tolózár. A zárak ablakra kerülésének szabályai során elmondható, hogy ugyanazon táblák zárásához lehet két zárat felszerelni, de azok általában ugyanolyan fajtájúak, ha azonban eltérő zárfajták kerülnek egy-egy ablakra, akkor azok különböző szárnyakat zárnak.37 Látható, hogy általában az idő során kialakult ablakszerkezetek változatosságával a zárak szerkezetének változatossága párhuzamba állítható. Az ablak jelentőségével mind a szerkezet típusa, mind a zár típusa összhangban van, hiszen nem mindegy, hogy kamra- vagy utcafronti ablakot 34 Kivétel a méretek megadása, amely a további feladatok egyike. 35 Alapvetően bármely tárggyal kapcsolatosan folytathatnánk e sort. 36 Ld. a függelékben! 37 Lásd az adatokat a függelékben az ablak típusok - zár típusok fejezetben! 220
