Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Néprajz - Nagyné Bősze Katalin - Páll István: Gunyecz, a szódás. Egy szódásdinasztia története a kezdetektől a múzeumi bemutatásig
Gunyecz, a szódás De ekkor már nem sok idő maradt az üzemek felvirágoztatására, hiszen vészesen közeledett az államosítás, a kisipari tevékenységek drasztikus csökkentése, a magánvállalkozások termelési eszközöktől való megfosztása, betiltása, „lefejezése”. Ám ezt már a dolgozat Gunyecz családdal foglalkozó fejezetében tárgyaljuk. „A Gunyecz szóda márkanév” Aligha akad olyan nyíregyházi lakos, aki ne ismerné a Gunyecz nevet. 100 év alatt bevésődött az itt élők emlékezetébe, hiszen a csizmadia-szódásmester Gunyecz János színre lépésétől Gunyecz Györgyné Pénzes Erzsébet szikvízkisiparosig ennyi idő telt el. Azt, hogy hogyan fonódott össze a Gunyecz név a szódavízzel, hogyan lett márkanév, Gunyecz János menye, Gunyecz Ferencné Éber Mária eleveníti fel fia, Gunyecz György és felesége, a jelenlegi tulajdonos, Pénzes Erzsébet segítségével. Megkönnyíti a munkát, hogy az üzemalapító fia, Ferenc is megszólal, igaz ma már csak a technika segítségével: 1988-ban ugyanis a helyi Városi Televízió egy rövid portréfilmet készített az akkor 72 éves, de még aktívan dolgozó szódásmesterrel. A három adatközlő és a Városi Televízió portréfilmjén megszólaló Gunyecz Ferenc adatait korabeli újságcikkek, hirdetések egészítik ki. Az özvegy a kezdeteket feleleveníteni nem tudta, mivel a férje, Ferenc és közte közel 20 év korkülönbség volt. Többször említette, hogy férje testvéreivel egykorú, velük járt egy iskolába. A szódagyártás kezdeteiről csak annyit tud, amit férje elmesélt vagy amire gyerekfejjel emlékszik. Mivel közvetlenül Gunyeczék szomszédságában lakott, igen jól ismerte a családot. Ferenc, amikor noszogatták, hogy nősüljön már meg, gyakran válaszolta nevetve, hogy még ott van az ő felesége - és a gyermek Máriára mutatott. Végül a 36 éves férfi valóban a fiatal lányt vette feleségül. De ez is csak külön minisztériumi engedéllyel történhetett meg, mert a menyasszony akkor aló. életévét sem töltötte még be. Mivel édesanyja ellenezte az esküvőt, tőle beleegyezést nem kaptak, így ügyvédi javaslatra azt találták ki, hogy Mária vallja állapotosnak magát. Az engedélyt így természetesen megkapták, de gyorsan hozzáteszi, hogy a fia az esküvő után 10 hónapra született. Egy szódásdinasztia születése Az 1880-as évektől Nyíregyházán is megtalálható az új üdítő víz, a szóda, mely kezdetben a patikákban, gyógyszerészek által előállított orvosságként a megterhelt gyomor „könnyítésére” szolgált. Hasznot nem igen hozott, így többen próbáltak túladni a készülékeken, megelégelve az egyre több előírással, rendelettel szabályozott gyártást. De voltak vállalkozók, akik meglátták a lehetőséget az új pezsdítő ital gyártásában. Kevés anyagi ráfordítással, jó kuncsaftkor kiépítésével viszonylag hamar jól működő „szikvízgyárat” lehetett létrehozni. Ebben az időszakban ismerhette meg Gunyecz János is a szódagyártás technikáját. A család már nem emlékszik, és feljegyzések, iratok sem maradtak fent arról, hogy pontosan mikor és hogyan került Gunyecz János tulajdonába az első töltőgép. Azt azonban tudjuk, hogy 1911-ben már működött, hiszen a dinasztiaalapító az előző fejezetben említett címtárban szikvízgyárosként szerepel. Ettől az időponttól kezdve a XX. században végigkövethetjük a Gunyecz família szódavízgyártó tevékenységét, a város szikvíziparában betöltött kiemelkedő szerepét. Az erről tanúskodó könyvészeti dokumentumokat már bemutattuk, a következőben a család tagjainak viszszaemlékezéseire támaszkodva, az általuk rendelkezésünkre bocsátott iratok, dokumentumok, megjelent újságcikkek segítségével követjük nyomon a család történetét. 189
