Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Régészet - Bacskai István: A műszeres leletfelderítés helye, napjaink régészeti kutatásában
A műszeres leletfelderítés helye napjaink régészeti kutatásában „lendítési távolsággal” megegyezően a következő kutatandó sávba helyezzük át a zacskót. Ezzel kijelöljük az új kutatási zónát, és egy megbízható sorvezetőt kapunk. Ha a kijelölt sávban a kutatásunk nem vezetne eredményre, akkor az előbbiekben ismertetett módszerrel másik területet vizsgálunk át a lelőhely ígéretesebbnek tűnő részén. Napi viszonylatban, 8 órás munkaidőt figyelembe véve egy 50x50 méteres terület kutatható át a munkajellegének megfelelő alapossággal (Négyesi 2002. 43.). Munkánk egy fontos kellékéről azonban nem szabad megfeledkeznünk. Magáról a fémkeresőről. El kell tudnunk dönteni, hogy milyen detektor a legalkalmasabb az adott területen végzendő leletfelderítéshez. A fémkereső alapgépek többnyire két, mondhatjuk „standard” frekvenciát alkalmaznak. A leggyakoribb a 4,5 kHz-es frekvencia. Ez a frekvencia a 20 centiméter átmérőjű kereső fejjel (a legtöbb gyártó ezzel a méretű fejjel szállítja a gépeit) gyakorlatilag bármit képes megtalálni, ha azok a gép műszaki paramétereiben megadott mélységen belül esnek. Extrém kis tárgyak (pl. erősen körülnyírt Zsigmond parvus) és aranyékszerek kereséséhez viszont a 18 kHz-es frekvenciára hangolt gépek az ideálisak. Nem elhanyagolandó szempont a kereső fejek mérete. Általában a múzeumok szerény költségvetésükből megvásárolnak egy alapfelszereltséggel bíró gépet. Némi sikert érnek el a használatával, de egy illegális kincskereső állandóan fejleszti a „gépparkját”, így mindig a legjobb műszereket vásárolja meg, és így eredményessége a múzeumi fémkeresővel dolgozó technikusét jóval felülmúlja. A keresőfejek leggyakoribb méretei a következők, 38, 20 (alap) és 11 centiméter (kerekített értékek). Ezek legelterjedtebb típusai a koncentrikus (ún. pókháló) és a DD fejek (ezek két, hosszanti száruknál szembefordított D betűre hasonlítanak).-Utóbbiak jobb keresési tulajdonságokkal rendelkeznek, főleg a diszkriminációban (fémkiválasztás) múlják felül a koncentrikus fejeket. Minél nagyobb átmérőjű keresőfejet alkalmazunk, annál mélyebb a behatolási mélység, viszont csökken az érzékenysége is, így az apróbb tárgyakat elveszíthetjük. A 11 centiméteres fejjel csökken a behatolási mélység, de kisméretű tárgyak, érmék jó hatékonysággal találhatók meg vele. A gyártók szüntelen fejlesztgetik a gépeket. Vannak az univerzális (multifrekvenciás) gépek, amelyek egyidejűleg 28 különböző frekvencián dolgoznak. Ez a tulajdonság megfelelő fejkiválasztással már igen hatékonnyá teszi a leletfelderítő munkáját. Egy ilyen detektor eredményes kezelésének az elsajátítása azonban hosszú évekbe telik. Bátran állíthatom, hogy mire ezek a sorok nyomtatásban megjelennek, valamelyik gyártó cég már az eddigieknél is újabb technikai megoldással jelent meg a piacon. Néhány centiméteres plusz kutatási mélység és az extra szolgáltatások - mint az emberi hangon kommunikáló fémkereső, vezeték nélküli fejhallgató, és az újabb fejlesztés, a keresőfej és az elektronika közötti drót nélküli kapcsolat - jelentősen megnövelik a készülékek árát. A hatékony munkához szükséges gépek bekerülési költsége milliós nagyságrendű. Lehet azonban bármilyen korszerű gépünk, találni csak ott lehet, ahol régészeti lelet van! Nagy segítséget jelent a kutatás eredményes elvégzéséhez a területen található cserepek szóródása. Ha a lelőhely korszak szerint beletartozik a fémmegmunkálási időszakok bármelyikébe, akkor nagy esélyünk van a kerámiával sűrűbben fedett területeken fémtárgyak előbukkanására. Ha egy ilyen területre akadunk, akkor az előzőekben ismertetett intuitív módszert felválthatja a szisztematikus kutatás. Ekkor lehetőség van a felszínen megfigyelt objektummaradványok, valamint az általunk megtalált egyes tárgyak helyét műholdas helymeghatározó készülékkel (GPS) 2-3 méteres pontossággal rögzíteni. A fémkereséssel egyidejűleg az érdekesebbnek tűnő kerámiát is összegyűjthetjük, és azok pontjait is rögzíthetjük. Ezeket a találási pontokat l:10.000-es méretarányú digitalizált térképre szerkesztve már a feltárások megkezdése előtt kimutatható, hogy hol várható a lelőhelyen az objektumok sűrűsödése. Ezeknek az információknak a birtokában már célirányos feltárást végezhetünk. Az előbb ismertetett munkamódszert követve hatástanulmányok elkészítésekor nagyon hasznosan alkalmazható kiegészítő tevékenység a műszeres leletfelderítés. 145
