Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Régészet - Horváth Tünde: A szárazföldi szállítás kezdete és hatása a Boleráz/Baden kultúrák életében
Horváth Tünde Összefüggést tételeznek fel a térség megalitikus, trapéz alakú sírjainak (pl. Sión, d’Aoste/ Saint-Martin-de-Corléans, Jettingen/Unterjettingen) és a csúszkáknak a feltalálása között: úgy tűnik, hogy az új találmány beépült a temetkezési hitvilágba, amennyiben a sírhely alaprajzával a csúszka alakját (és a szállítás/utazás szimbolikáját) kívánták visszaadni (Pétrequin et al. 2006c. 386. Fig. 21,22). A legkorábbi közvetett kerékre utaló nyomot - kerékvágást? - a flintbeki megalit sír egyik kamrájából Kr.e 3600-3400 közé keltezik (Zich 2006.) - ez már a Boleráz kultúra kialakulásával egyidejű.8 A Kr.e. 3200-2600-ig tartó periódusban - amely már magában foglalja a Boleráz és a badeni kultúra életét is9 - 12 lelőhelyről ennél jóval több (néhány lelőhelyen 4-5 darab is előkerült) fából készült kereket és keréktengelyt tártak fel (az adatokat ld. részletesen a katalógusban!). A lelőhelyek a Pfyn/Horgen, Horgen/Goldberg III., Boleráz, Baden és zsinegdíszes kultúrákhoz köthetők - bár az utóbbi évtized során a svájci kutatók felhagytak azzal a reménytelen próbálkozással, hogy kulturálisan besorolják lelőhelyeiket (vö. Schlichtherle-Strobel 1999.). A tóparti települések többségén ugyanis kevert kultúrájú leletanyag jelentkezik, és a települések meglepően rövid életűek (átlag életkoruk 30 év), bár időben több periódus és leletcsoport követheti egymást. Ezért ma a tárgyi leletek speciális csoportjairól értekeznek a régészeti cikkek (Fundkomplexgruppen/Specific grouping of Material Finds: Hafner-Suter 2003.). A tóparti települések a fentiek ellenére meglepően rendezettek, fejlett infrastruktúrával és szerkezettel jellemezhetőek: paliszáddal körülvett, belső úthálózattal és külső palló-ösvényekkel vagy dorong-utakkal összekötött települések, és úgy tűnik, a többséget tervszerű, utakkal osztott, előre elrendezett elv alapján beépülő házhelyek jellemzik (Hafner-Suter 2003., Pétrequin et al. 2006c. Fig. 9). Két korai lelőhelynek különös jelentősége van: a ljubljanai mocsarak területén található Stare Gmajne (2. kép 1-2.) és Bad Buchau/Torwiesen II. (Németország, Federsee) cölöpházas tóparti településeken fakerék és -csónak (VeluSCek 2002., VeluScek 2009, 3109 ±12 BC), utóbbin faút és kerék (3283-3281 BC, Schlichtherle 2002. 29.) került feltárásra bolerázi leletanyaggal. A fából készült kerekek ebben az időszakban egy (ún. monoxyl, fixált keréktengelyhez rögzítve, elsősorban Eszak-Európa területén: Pétrequin et al. 2006c. Fig. 6), két vagy három részből (ún. kompozit, a kerékkel együtt forgó tengellyel, elsősorban Közép-Európa területén: Pétrequin et al. 2006c. Fig. 6) állnak. A kerék alapanyagaként kiválasztott fa ebben a korai periódusban az esetek többségében juhar, annak is egy speciális, hegyi fajtája (Bergahorn, Acer pseudo platanius: Schlichtherle 2002. 20.). A korai időszak kerekeinek kisebb hányadánál, a fiatalabb periódusban pedig zömében (a legtöbb kerékmaradvány Kr.e. 2800/2600-nál fiatalabb, a zsinegdíszes edények kultúrájába és a Saőne-Rhone kultúrába sorolható településeken került elő) a tölgy a kiválasztott nyersanyag. A kerekek mérete a viszonylag kicsi, illetve közepes kategóriában mozog, átmérőjük 45-80 cm között változik. A kezdetek tudatos faanyag választása összefüggésben lehet a felhasználás jellegével és a tóparti települések lakóinak mozgásterével, mert bár a fakerekek a tóparti településeken kerülnek elő, felhasználásuk elterjedési határa - a sziklavésetek alapján - hegyi környezetre is utal.10 A különböző 8 Lehet azonban szállítócsúszka nyoma is! 9 A késő rézkor abszolút keltezéséhez magyarországi viszonylatban ld. Horváth et al. 2006., Horváth et al. 2008., Horváth 2009., Horváth 2009a. Kiemelendő keltezési hiba, hogy a nemzetközi szakirodalom a badeni kultúra életének alsó határát (amely a post-badeni Kostolac kultúra végét jelöli a nemzetközi értelmezés szerint) Kr.e. 3000-nél húzza meg (ld. pl. Pétrequin et al. 2006a kronológiai táblázatát). Ezzel ellentétben, mint azt magyar radiokarbon dátumok jelzik, a kultúra életének vége 2800/2600 cal BC között valószínűsíthető. Arra most nem térek ki, hogy ez a dátum hogyan viszonyul a Kostolac kultúra életéhez: még ezután vagy ezzel párhuzamosan értendő. 10 AChalain-tó parti lelőhelyein feltárt csúszkák legközelebbi formai párhuzamait az ún. Tengeri- AipoklMaritime Alps, elsősorban Mont Bego petroglyph-jein látjuk viszont: Pétrequin et al. 2006b. 98
