Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Művészettörténet - Terdik Szilveszter: Kaplony monostorának újjáépítése Károlyi Sándor (1669--1743) korában
Kaplony monostorának újjáépítése Károlyi Sándor (1669-1743) korában hívták.26 Károlyi utasításaiból kitűnik, hogy Kaplonyban a főoltár 1714-ben már biztosan állt, s hogyha a Jézus születését ábrázoló kép (18. kép) valóban ennek az oltárnak volt a része, akkor Oroszi János munkája is lehetne, bár úgy tűnik, hogy Károlyi inkább csak a szerkezet festésére buzdítja. Nem zárható ki, hogy a templom mennyezetéhez készült stukkótervet (17. kép) az ekkor még síkmennyezetes hajóra szánták, s talán éppen a terven látható figurális részeket kellett elhagyniuk a gyorsabb haladás érdekében. Ha a feltételezés helyes, akkor ez a rajz Farkas János mester nevéhez köthető. A kolostorban a rendszeres istentisztelet Kelemen Didák tudósítása szerint 1719-ben indult meg.27 A rendház építése akadozott,28 bár 1718-ban intenzíven folyt,29 akárcsak egy évvel később,30 * * amikor már az első ferences lakók is megérkeztek ugyan, de egy szomszédos házban 26 „Mivel látni való, hogy a Klastromhoz az idén nem foghatni, a kőmíveseknek csak az új szegelet háznak elkészítése felől kell elégséges promisiót tenni [...]. Ha az alabastrom kiég (a stukatúrás) a kaplyoni stukatúrát continuálja, de az emberek képit csak elhagyja, oda sem kell neki több ember egynél vagy kettőnél csak continuus legyen. Matériáié nem kell egyéb hanem a máj tény i föveny vagy tíz szekérrel és az alabástrom kövek égetése.” képíró ha a kaplony i templomban való oltárt nem festhetné addig míg stukkaturája el nem készül, tehát renoválja az ide be való oltárt (valószínűleg a nagykárolyi kastély kápolnájáról van szó) és prédicáló széket a chorussal együtt írja meg. A chorust kék márvány kő formára ha lehet s az apostolokat pedig a prédicáló szék tábláira szerkesztéssé ki. Ennek sem kell egyéb materiárul provisio egyedül lenmagolajrul hanem ha valamely tanuló ficzkót akár magyart akár svábot találnának mellé festéktörni s egyébre aplicáltathatnék. A cancellust is azon formára fesse meg mint a chorust.” A következőkben mellékeli a mesterekkel kötött szerződések szövegét is: ,finni 1714 die 5 Aprilis kezdődik esztendeje Farkas János (...) stukatúrásnak kinek is lészen fizetése hetenkint 5 rhnes fi., holnaponként két véka búza. Anno 1714 die 1 máj. Kezdődik esztendeje Oroszi János képírónak fizetése. Esztendő által fi. 28. 70 egy mentéül való falandgyis posztó, két pár kordovány csizma, egy calpag, egy véka borsó, egy véka lencse, egy véka árpadara, egy véka aszú gyümölcs, fél véka köles kása, egy itze bor napjára, 4 itze méz, 4 itze vaj, egy kősó, fél véka túró.” Aztán megalkudtak a téglavetővel is: ,finno 1714 die 1 máj. Renik Dániel téglavetőnek kezdődik esztendeje, fizetése 1000jól kiégetett tégláiul rehnesfi. 2X15 étekére búza 6 köböl, egy-egy véka lencse, borsó, fél véka kása, egy szalonna, fél véka túró, egy véka aszú gyümölcs, egy véka árpa dara, egy kősó.” Memóriáié, 1714. máj. 5. helymegjelölés nélkül (MOL P 1507, 18. d. f 73-74.) Ugyancsak 1716-ban, március 20-án azt is elrendeli, hogy „a képíró a comittált oltárra való képeket írja serényen.” (Az nem derül ki, hogy pontosan melyik templom számára - MOL P 1507, f 18. d. 119v.). 27 ,JCaplyonban immár Istennek hála el kezdetett az ájtatosság.” Kelemen Didák levele Károlyi Sándorhoz, 1719. máj. 20. (Rákos 1978. 69.) 28 1716-ban például azt is írja utasításában Károlyi, hogy Erdőd nyolc embert köteles adni a kaplonyi kolostor építéséhez - ha nem folytatódik (ezek szerint akadozott az építkezés), akkor máshol kell őket alkalmazni. (Pontos hely- és évszám megjelölés nélkül: MOL P 1507, 18. d. 91r.) 29 ,fiz téglát is Kaplyonhoz egy kemencze meszet ki égettettem. Az téglát Kaplyonhoz el hordottam, a ki szükséges volt az clausurához, de az egész kemencze még meg vagyon., s az kőmívesek az clausurát el végezték, most az konyha elüti való infirmariát vakollya hárma, ketteje az az stukaturással ma fogott az Görög házához itten, de az stukaturás ugyan csak oda vagyon, vissza egyéb dolgoknak continuatiójára, bár csak az In (Isten vagy ispán) addig ne adott volna itten bort a még Excelltiád oda lészen, mert emberrel a miat is vagyunk bajban az átkozottak az kőmévesek is egy egész napot hétfü óta miat múlattak ell heverve más (...) fogván belé, nem nyólcz de tíz svábot rendeltem vala pedig melléjek. Az padlás véghez ment tapasztással edgyütt. Töb meszet másként sem ígérhetni Kaplyonhoz, de az igetője az Istenér rimánkodik bocsássam haza, mert nagy romlása következik, ha nem mehet, s már el bocsátom.” Jasztrabszky János Károlyi Sándornak, Károly, 1718. okt. 25. (MOL P 398, 30276.) „Tegnap érkezett méltóságos leveléből Excellenciádnak alázatossan megértvén a kaplyoni Clastromhoz kivantalandó fáknak hosszasságának s vastagságának minémüsségét arra nézve ki küdtem azon régen levágott fák meg szemlélésére / kiknek a már magam is nyári dezmalashoz látván nagyob része gerendáknak való se hogy az szekeresek csak magokban rakják a fakot az apróját valogattyák kívül aval leszen gondom, most küldök ki mind gyalog szeres s mind szekerek compellalására kik jövő héten fognak hetelni, bajos hirtelen jó rendet tennem míg ki nem tanulom egészlen az dolgot.” Barta Pál Károlyi Sándornak, Erdőd, 1718. nov. 25. (MOL P 398, 4591.) „...tegnap küdtem kaplyonba 68 kályhát az oda kivantanando kemencze pótlására egy szerzetessel együtt..” Barta Pál Károlyi Sándornak, Erdőd, 1718. nov. 30. (MOL P 398, 4593.) 30 „Kaplyonban foly a dolog Excelltiádparancsolattya szerint Pikó harmad negyed nap alat végzi dolgát, az tapasztás continuáltatik. Deszkát vitettem az fráternak. Az mész égetőt oda küldöttem az estve ezennel utána megyek segícsége rendelésére.” Jasztrabszky János Károlyi Sándornak, Károly, 1719. okt. 27. (MOL P 398, 30280.) 355
