Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Művészettörténet - Madár Xiména: A nyíregyházi Hősok szobra
A nyíregyházi Hősök szobra A Nyírvidék szerkesztőségéhez beérkezett olvasói levelek egyike a következőt nyilatkozta a Széchenyi térről: JEz a tér ma egy minden szimmetriát nélkülöző sokszög, ócska házak tömkelegével, melyre szokatlanul furcsa árnyékot vet alkonyaton a Nyírvíz háromemeletes palotája. A Széchenyi utat valamely bölcs okoskodással derékban kettétörték tiszteletreméltó őseink, magunk meggondolatlanul olcsóhatásu virágboltot raktunk a tér közepére s a kilenc és fél méter magas emlékmű mögött egy már elfeledett épitőizlés remeke fognak össze, hogy közös erővel rontsák meg a tér harmóniáját, hova az ország első művészi alkotását kell helyeznünkIgen radikális megoldást is javasol: állítsák a Hősök szobrát a Kossuth térre, a Kossuth szobrot pedig - mely „nem elég méltó hozzánk és a polgárságunkban Kossuth emléke iránt lobogó szeretethez” - megtisztítva „a környező kőtömegtőr és talapzatra állítva helyezzék a Széchenyi térre (A Kossuth 1928.). Kisfaludi maga több ízben elutazott Nyíregyházára, hogy a szoborcsoport elhelyezése tekintetében véglegesen megállapodjék a szoborbizottsággal. Kezdetben ő is beleegyezett, hogy a hősi halottaknak emléket nyújtó alkotás a Széchenyi téren kapjon helyet, a későbbiekben azonban meggondolta magát, és maga sem tartotta megfelelőnek a Széchenyi téri megoldást. 1928. február 16-án Kisfaludi Strobl Zsigmond Rerrich Béla mérnök, építész társaságában érkezett Nyíregyházára, hogy a szoborbizottsággal közösen meghozzák a döntést a Hősök szobrának elhelyezését illetően. Rerrich meghívott szakértőként vett részt a tanácskozáson. Miután a szoborbizottság néhány tagjával helyszíni szemlét tartottak a Széchenyi, az Oktogon és a Kossuth téren, a vármegyeházára mentek, ahol formális tanácskozásba kezdtek. A vita során felmerült lehetséges megoldások közül a szoborcsoportnak az úgynevezett Oktogon téren, a Széchenyi út tengelyében történő elhelyezése mutatkozott a legszokatlanabbnak, a tervet a szoborbizottság mégis elfogadta. Ez természetesen az Oktogon tér átalakításával járt volna. Ne feledjük, hogy a Széchenyi utca ekkoriban Nyíregyháza egyik legforgalmasabb utcája. Már 1899-ben ellátták kőburkolattal és 1911 és 1969 között a villamos is az itt kiépített vonalon közlekedett. Ahhoz, hogy a szobor talapzatának megfelelő méretű szigetet tudjanak kiépíteni az úttest közepén, a teret a Károlyi, valamint a Dessewffy park irányában bővíteni kellett volna, a vasúti síneket pedig eltolni északi irányban. A tér bővítésére vonatkozó tervek elkészítésére Nagy Elek műszaki tanácsost kérték föl (A Hősök 1928a.). A terv sokak számára meglehetősen merésznek tetszett, ezért a számtalan kifogás hallatán dr. Kállay Miklós főispán március 24-én újra összehívta a szoborbizottságot, de a hosszas viták ellenére ezúttal sem sikerült megegyezniük a Hősök szobrának végleges helyéről. A tanácskozáson részt vettek: dr. Kállay Miklós főispán, Kardos István kultúrtanácsnok, Geduly Henrik püspök, Énekes János prelátus kanonok, Mikecz István alispán, Mikecz Dezső udvari tanácsos, alispán, Virányi Sándor vármegyei főjegyző, Szohor Pál Nyíregyháza város főjegyzője, Kovách Elek kir. közjegyző, valamint dr. Klekner Károly vármegyei kórházi igazgató, a bizottság vendége. Kisfaludi ekkor épp Amerikában tartózkodott. Hosszas vita következett, melynek során több helyszín is szóba jött. Bár Kisfaludi és Rerrich terve szerint a szobor számára a legalkalmasabb hely az Oktogonon a Széchenyi út vonala, többen érveltek ellene. Az ellenérvek a következők voltak: ,fz utca szürke, mindig poros és piszkos kőtömegéből nem emelkedhet ki a hazafiul áldozatkészség szentelt monumentuma, amelyet ez a forgatagos hely profanizál. A láthatatlan sírok fölé emelkedő siremlékszerü szobornak a zajos, profán milliőbe helyezése antipietisztikus, kegyeletsértő. A forgalom számára sem marad elég hely, ha a szobor elfogja az út közepét. Szerencsétlenségek, balesetek előidézőhelye lesz ez a szobor, amelynek nekimegy kocsi, autó. Ezen a helyen nem rendezhetünk az iskolák bevonásával hazafias ünnepeket, vagy ha rendezünk, a forgalmat fel kell függeszteni. Az állomásról beszáguldó autók utasai elsuhannak a szobor mellett, nem látják formáit, nem percipiálják mondanivalóját. 375
