Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Művészettörténet - Terdik Szilveszter: Kaplony monostorának újjáépítése Károlyi Sándor (1669--1743) korában
Kaplony monostorának újjáépítése Károlyi Sándor (1669-1743) korában pozsonyi szobrásszal írták alá 1723. április 28-án (Függelék 1.) (MOL P 1501, 77.). Az oltárt 24 láb magas és 17 láb szélesre tervezték, az alsó szint nagy képének oldalaira két-két, a fölsőbb szintre egy-egy magyar szent szobrát kérték, míg a csúcsára - nyolc angyalkával övezett sugárkoszomba - a Szentháromság szobrát, az oltárasztalra pedig a tetején pelikánnal díszített tabemákulumot szántak. A munkát három részletben, 200 forintért vállalta a mester. Az oltár október 27-én három szekéren meg is érkezett Pozsonyból, néhány nap múlva a beállításával is elkészültek, amint arról Károlyi beszámolt feleségének (Kovács 1994. 506-509.). Úgy tűnik, hogy Károlyi meg lehetett elégedve Rentfortnak a nagykárolyi templom számára végzett munkájával, mert egy évvel később, 1724. április 2-án újra vele szerződtek a kaplonyi templom számára két kisebb oltár elkészítésére (Függelék 2.).39 Sajnos ez a szerződés közel sem olyan bőbeszédű, mint az előző, csak az derül ki belőle, hogy Rentfort a kaplonyi ferences templom számára két mellékoltárt készít, a teljes szobrász- és asztalosmunkáért 90 rajnai forintot számolva, a Károlyinak már korábban bemutatott, és általa jóváhagyott minta és terv szerint. A szobrász azt is vállalja, hogy a munkával Portiuncula ünnepére, vagyis augusztus 2-ára elkészül. Károlyi viszont megígéri, hogy az oltárok szállításához egy vagy két szekeret és megfelelő számú embert küld saját költségén, s a mester útiköltségét állja, ha szükséges. 1725-ben Károlyi Sándor küld képírót Kaplonyba - aki Nagykárolyban is dolgozik -, valószínűleg nem csak a képek, hanem az oltárok fa részeinek festésére,40 ami azt mutatja, hogy ekkor már készen álltak az egy évvel korábban rendelt mellékoltárok.41 * Kézenfekvőnek tűnne, hogy a három lapon fönnmaradt két oltárterv ehhez a munkához kötődik (10-12. kép), de a szerződésből kiszűrhető információk mégis óvatosságra intenek az attribúció során. Az oltárterveken szereplő felépítmények együttvéve nem jelenthettek sokkal kevesebb munkát, mint amit a Nagykárolyba szánt főoltár elkészítése igényelt (igaz, pontos méreteiket nem ismerjük). Ehhez képest Rentfort a kaplonyi oltárokért feleannyit kért (90 rajnai forintot), mint a nagykárolyi főoltárért, s a szállításukhoz is elegendőnek vélt egy vagy két szekeret, míg a nagykárolyi főoltárt - Károlyi Sándor tudósítása szerint - három szekér vitte rendeltetési helyére. A terveken szereplő oltárok kivitelezésére szánt négy hónap kevésnek tűnik a nagyszámú szobor miatt (minimum nyolc, de akár tizenkét szoborral is számolhatunk), bár a nagykárolyi főoltár, amelyen legalább nyolc nagyobb és további nyolc kisebb szobor kapott helyet, öt hónap alatt készült el. Nem tudjuk, hogy Rentfort mekkora műhelyt tartott fenn Pozsonyban, ezért az sem zárható ki, hogy mégis képes volt a megadott időre elkészíteni ezt a munkát is. Mindezek ellenére, amíg újabb, az attribúciót biztosan cáfoló adat nem kerül elő, elfogadhatónak tűnik, hogy a két oltártervben az 1724-es szerződésben említett, Rentfort által készített „delineatiók" példányait lássuk. 39 Németh utal a szerződésre és Kunst Dorff Kristófnak olvassa a nevet (Németh 1968. 96. 18. jegyzet). Lehet, hogy a második alapítólevélben említett Szt. Márton oltár végül is nem készült el vagy később megváltoztatták a dedikációját, mert a templomnak a XVIII. század folyamán négy oltára volt, egy Jézus születésének (főoltár), egy-egy Szent Ferencnek és Szent Antalnak, a negyedik pedig a temetkezési kápolnában Szűz Máriának szentelve. Az oltárok dedikációit közli: Tempfli 1996. 127. 40 „4 képíró is alá érkezvén (ti. Nagykárolyba) a mely parochia házban interminaliter szállíttatott az időt hiába ne töltse, hogy fizetése és conventiója szerént haszontalan ne legyen azért festékjérül provideáltassék és Kaplyonban s itt a városi templomban az orgonákat, chorusokat oltárokat continuálja és munkálódja, ha in necessariumok hozzá kívántainak festék, vászon, olaj azokat kegyelmed in tempore procurálja hogy szüntelen lehessen munkája.” Pollereczky Mátyásnak Nagykárolyban, 1725. jún. 3. (MOL P 1507, 18. d. 241v.) 41 Az oltárok titulusa nem ismert. Valószínűleg Szt. Ferenc és Szt. Antal tiszteletére épülhettek, a kolostorban őriznek egy Szt. Antal képet (110x80 cm), amely eredetileg egy mellékoltárhoz tartozott (Tempfli 1996. 129.). A képet eredetiben nem láttam, így koráról, stílusáról nem tudok nyilatkozni. 357
