Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)

Művészettörténet - Terdik Szilveszter: Kaplony monostorának újjáépítése Károlyi Sándor (1669--1743) korában

Terdik Szilveszter

••

10. kép

Oltárterv, 13,6x57,8 cm (MOL T 20.286/9.)

Fig. 10

Design of the altar,

13,6x57,8 cm (MOL T 20.286/9)

akkor eléggé egyedülállónak számíthatott a középkori magyarországi emlékanyagban.13 Érdekes, hogy a patrocinium értelmezéséhez azok után is ragaszkodott, miután a régi oklevelekben talált adatok alapján később úgy gondolta, hogy a monostor Szent Mártonnak volt ajánlva. 1719-ben, amikor Károlyi Sándor és felesége, Barkóczy Krisztina megújítja a kaplonyi alapítólevelet, gyakorlatilag az első levél szövegét adva ki újra, a templom titulusáról szóló, fentebb idézett szakasz után a következő mondatot is beillesztették:

„ Ezen felyül régi levelekből constatálván az Monasterium Sz. Marton Püspök Tisztességére lenni. Azért azon

'3 A XVIII. századi felmérési rajzokon nem látszik már, és későbbi sorsáról sem árulnak el semmit az írott források. A titulusváltásra, és a feltételezett domborműre már Benedek Fidél is fölfigyelt (Benedek 2008. 258.).

346