Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Művészettörténet - Terdik Szilveszter: Kaplony monostorának újjáépítése Károlyi Sándor (1669--1743) korában
Terdik Szilveszter alapítási ideje nem ismert (a XI. vagy a XII. században történhetett), de a meglehetősen kevés rá vonatkozó középkori adatból jól látszik, hogy a kisebb családokra szakadozott alapító nemzetség fontosnak tartotta a monostort, és az osztozkodások során igyekeztek közös kézben tartani (Németh 2008. 130-131.). Különösen érdekes egy 1444-re keltezett, a kolostor gazdag felszerelési tárgyait felsoroló,2 valamint egy másik, 1479-ből származó oklevél, amelyben a templomot nagynak és kéttornyúnak mondják (Karolyi 1911. II. XXI.). A háromhajós, háromapszisos, nyugati homlokzatán toronypárral bíró épületről először Ybl Miklós nyomán közöltek rajzot (Eitelberger 1856. 106.), amelyet később Henszlmann Imre is fölvett a hazai román kor emlékeit bemutató művébe.3 Viszont a Károlyi család levéltárában (jelenleg: Országos Levéltár, Budapest) fellelhető, 1783-ban készült, a középkori állapotokat még jól mutató felmérési rajzokra (MOL T 20.105.) csak száz évvel később Entz Géza hívta fel a figyelmet (Entz 1959. 134-135.), később Németh Péter publikált is egyet közülük.4 Legutóbb Takács Imre foglalkozott ezekkel a rajzokkal a Pannonhalmán rendezett Paradisum plantavit kiállítás katalógusában, amikor Németh Péterhez hasonlóan a Zimán Ferenc nevével jelzett 1783-as alaprajzot közölte, mivel úgy tűnik, hogy ezen láthatóak a valós XVIII. századi állapotok (Takács 2001. 445.).5 A másik, hasonló korú, Révai Miklós piaristától származó alap- és főhomlokzatrajz (1. kép) Takács Imre szerint inkább átépítési tervnek tekintendő, amit a nagyszabású késő barokk homlokzati kialakítás, valamint a Zimán-féle rajzhoz képest eltérő kolostor alaprajz-szerkezet bizonyít.6 Szintén ebből az időből származhat, és átépítési tervnek tekinhető az a Franz Xaveri Siber által készített, a Révairajzzal szoros kapcsolatot mutató tervrajz, amelyen a templom mellett a kolostor földszinti és emeleti alaprajza tűnik föl.7 A földrengés után készülhetett az a három fölmérési rajz (a déli és a keleti homlokzatról, illetve a keresztmetszet), amely a természeti katasztrófa következményeit mutatja be. A három rajz alapján kijelenthető, hogy a Révai-féle átépítés nem valósult meg, ugyanakkor 2 Bunyitay közli a Kállay család levéltárából, pontos jelzet nélkül (Bunyitay 1884. 504.). A monostor feltételezett kincseinek sorsa mindig is izgatta az egyháztörténészeket: P. Benedek Fidél szerint a szerzetesek a XVI. század második felében a még katolikus Báthoriak oltalma alá, Nagyecsedre menekítették kincseiket, ahonnan azok soha nem kerültek vissza (Benedek 2008. 255.). Nem tudjuk, hogy Benedek mire alapozza ezt a feltételezését, talán ismerte azt az 1881-ben közölt inventáriumot, amelyet az ecsedi várban 1615-ben, a Forgách Ferenc (esztergomi érsek |1615) által elszállíttatott ötládányi liturgikus textíliáról (214 db) vettek föl (Majláth 1881.). Valószínű, hogy a környék protestánssá lett templomaiból gyűjtötték be a felesleges ruhákat. Az utolsó ecsedi Báthori (V.) István birtokában is voltak ilyenek, mert halála (1605) előtt úgy rendelkezett a nagy értékű ,,gyöngyös, islógos, és ezüstöss” ruhákról: adják el őket, „de se pápistáknak, se sidóknak ne adják”, s ha félni lehetne, hogy újra pápista kézbe kerülnének, „rakassanak egy nagy tüzet és mind meg égessék őket, tegyék porrá, senkinek egy pénz árát se aggyanak, széllel futtassák fel az porát. Nem akarom, hogy többé Bálvánnyozásra keljen a ti telketek alatt” (Takáts 1892. 540.). 3 Szerinte leginkább a lébényi templomhoz hasonlít, de későbbinek tartja, mondván, hogy Kaplony távolabb esett a nagy központoktól, mint Lébény (Henszlmann 1876. 103-104., alaprajz: 157. ábra, keresztmetszet: 158. ábra). 4 Helyszínrajz és annak egy részlete: Németh 1968. 95-97. 10-11. kép. 3 A katalógustétel végén véletlenül a Révai-rajz levéltári jelzetét adták meg (Takács 2001. 445). A Zimán-rajz valódi jelzete: T 20.186/1. A kolostor egész környékét bemutató helyszínrajz eredetileg nagyobb volt, fölső szélén szakadt. Jelenlegi mérete: 101,7x44,4 cm. 6 Révai rajzát közölte: Kovács 1988. 217. 31. kép. Tempfli Imre is Révai rajzait közölte, noha érzékelte a másik alaprajzhoz képesti különbségeket, mégis ezt vélte a barokk kori állapotnak (Tempfli 1996. 125-126., 130.). 7 Színezett tollrajz, 34,4x43,5 cm. A rajz jobb alsó sarkában olvasható: Frantz Xaveri Siber Maurer Maister Desig. MOL Т 20.186/2. A Révai-rajzzal való viszonya még nem tisztázott. Siber az ifjabb „Szeiber Ferenc” építőmesterrel lehet azonos, aki apja mellett - majd helyett - az 1770-es években épülő nagykárolyi piarista templom kivitelező mestere volt. Vö. Vanke József: Vázlatok: I. A nagykárolyi jelenleg rom. kath. plébánia templom (kézirat, 1890-92). 1-5. Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára, Budapest, Ser. alt. 336