Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Történelem, helytörténet - Zsoldos Ildikó: Az 1905-ös és az 1906-os szabolcsi választások és győzteseik
Az 1905-ös és az 1906-os szabolcsi választások és győzteseik megemelte a képviselői fizetéseket. Az új rendezés a képviselőknek évi tiszteletdíjat állapított meg 2400 forintnyi (4800 korona) összegben, mely felvételének továbbra sem volt feltétele az üléseken való jelenlét. A lakbértámogatás összege változatlanul évi 800 forint (1600 korona) maradt. Tehát az addigi 2100 forint 3200 forintra (azaz 6400 koronára) duzzadt. A honatyák tiszteletdíját és lakbérilletményét négy egyenlő részletben február, március, augusztus és november 1-jén, mindig előre fizették ki.44 Gerő András összehasonlítása szerint „a magyar képviselők 1893 előtti díjazása nívójában leginkább a belgiumi állapotoknak felelt meg, s az emelés után megközelítette a kontinens legjobban fizetett parlamenti tagjainak, a franciáknak a helyzetét.” (Gerő 1988. 162.) Kállay Leopoldnak 1892-től, dr. Meskó Lászlónak 1892-től 1901-ig, dr. Mezőssy Bélának 1896-tól, dr. Pap Zoltánnak pedig 1901-től jelentette a vagyongyarapodás egyik összetevőjét a képviselői fizetés.4^ Azonban a vizsgálatunk középpontjában álló, jelentős anyagi forrással és háttérrel rendelkező hat képviselő egyike sem egzisztenciális okokból törekedett a mandátum megszerzésére.46 A jövedelmi viszonyokra enged következtetni a megyék által évente összeállított, a megye legtöbb egyenes adót fizető lakosainak, azaz a viriliseknek a nevét és adóját feltüntető jegyzék, amely forrástípus azonban számos problémát rejt magában. A kimutatások elkészítésekor előforduló kisebb pontatlanságokon túlmenően a századfordulótól az adóeltitkolás egyre gyakoribbá vált (bár ez feltehetően vizsgált személyeink esetében nem fordult elő). Nehézségként jelentkezik, hogy a virilis jegyzékek csak az egyén által fizetett állami egyenes adók összegét tüntették fel, nem tartalmazták például a részvények után fizetendő adókat vagy a fogyasztási és forgalmi adókat, s nem foglalták magukban a vármegye határain túl lévő birtokok, ingatlanok adóját. S mindezektől eltekintve sem alkalmas a listákon szereplő adóösszeg arra, hogy megmutassa, mennyi jövedelem után fizették a feltüntetett adót. Az egyenes adó végső összege ugyanis több, mint tíz, rendszerint eltérő adókulcsokkal számított részösszegből tevődött össze, ezért a rendelkezésünkre álló virilis jegyzékek is csak utalhatnak a vizsgált személyek anyagi helyzetére, jelezhetik a megyében elfoglalt vagyoni pozíciójukat. Szabolcs vármegye virilis jegyzékében találjuk 1905-ben sorrend szerint dr. Mezőssy Bélát, Hrabovszky Guidót, Kállay Leopoldot és dr. Meskó Lászlót. (Ők tehát ekkor virilisként foglaltak helyet Szabolcs vármegye törvényhatósági bizottságában.) Mezőssy és Kállay karriere a megyei közigazgatás területéről indult, ugyanis jogi tanulmányaik befejeztével mindketten aljegyzőként funkcionáltak. Meskó Lászlót 1878-ban, ügyvédi irodájának megnyitása utáni évben városi tiszti főügyésszé választották meg, mely hivatalát egészen 1892-ig, tehát országgyűlési képviselővé való megválasztásáig viselte. Az 1905-ös és az 1906-os országgyűlési képviselő-választás szabolcsi győztesei közül négyen pénzintézeti tevékenységet is folytattak. Meskó a Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület igazgatósági tagjaként, Uray a Nyírmadai Takarékpénztár Részvénytársaság alelnökeként (SzSzBML XIII. 4. 2. d.),47 Mezőssy az Újfehértói 44 A képviselők díjazásáról az 1848. évi V. törvénycikk, az 1870. évi XXV. törvénycikk és az 1893. évi VI. törvénycikk rendelkezett. Erről lásd többek között Gerő 1988. 161., Cieger 1997. 254., Szilágyi 2006. 103.! 45 1905-ben dr. Pap Zoltán illetménye letiltásra került. Az erről szóló iratok selejtezése miatt azonban bővebb információ nem áll rendelkezésünkre (MOL К 148 Mutatókönyv 1905. 644, 645, 646, 647, 648, 649, 666, 667, 668, 669, 821, 1282/1905. Dr. Pap Zoltán orszűggyűlési képviselő illetékének bírói letiltása). 46 A parlamenti képviselők szabolcsi földbirtokairól és az általuk fizetett egyenes adók összegéről, illetve átlagáról lásd Szilágyi 2006. 12. táblázatát, a Szabolcs megyei parlamenti képviselők, családjuk és leszármazottaik földbirtokáról 1897-ben és 1911-ben Szilágyi 2006. 13. táblázatát, a parlamenti képviselők által fizetett egyenes adó (Ft, kr) összegéről és átlagáról Szabolcs megyében (1872-1914) Szilágyi 2006. 14. táblázatát, a csak győzelmet aratott képviselők által fizetett egyenes adó összegéről és átlagáról Szabolcs megyében (1872-1914) Szilágyi 2006. 16. táblázatát, valamennyi, a választáson legalább egyszer vesztett képviselőjelölt által fizetett egyenes adó összegéről és átlagáról Szabolcs megyében (1872-1914) Szilágyi 2006. 178-184.! 47 A Nyírmadai Takarékpénztár Részvénytársaság elnöke gróf Vay Ádám volt. 299