Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Történelem, helytörténet - Zsoldos Ildikó: Az 1905-ös és az 1906-os szabolcsi választások és győzteseik
Az 1905-ös és az 1906-os szabolcsi választások és győzteseik sor, mikor is az I. bíráló bizottság döntése alapján őt is felvették a végleg igazolt képviselők névjegyzékébe (KN 1905/10.1. kötet 7., 24., 11., 40.). Ám nemcsak Szabolcs vármegyében hozott az 1905-ös választás ellenzéki győzelmet, hanem országos szinten is. A kormánypárt csupán 159 kerületben kapott többséget. A koalícióba tömörült nemzeti ellenzék ezzel szemben 231 képviselői helyet tudhatott magáénak. Ebből a Függetlenségi Párt 166-ot (relatív többséget alkotva a koalícióban), a Néppárt 25-öt, a Szabadelvű Pártból Andrássy vezetése alatt kivonult úgynevezett disszidensek 27-et, a Bánffy-féle Új Párt 13-at. A nemzetiségiek 10, a demokraták és a szocialisták 2-2, míg a párton kívüliek 9 mandátumot szereztek (Szabó 1986. 85.). A három évtizede kormányzó Szabadelvű Párt megbukott, s vele együtt a védelmezett rendszer is mély válságba került. Ferenc József e szorult helyzetben az ausztriai félalkotmányosság tapasztalataiból ötletet merítve átmeneti, parlamenten kívüli kormányt nevezett ki, melynek vezetésével hű generálisát, Fejérváry Géza táborszernagyot, a magyar királyi darabont testőrség kapitányát, volt honvédelmi minisztert bízta meg. Ám a parlamenten kívüli kormányt sem az országgyűlés, sem a közvélemény nem fogadta el. A képviselőház 1905. május 27-én tartott 30. ülésén Pap Zoltán a kérvényi bizottság előadójaként Heves és Somogy vármegye kérvényeit ismertette, melyekben arra hívták fel a képviselőházat, hogy ősi alkotmányát - melyet megtámadtak - védelmezze meg. „Azt hiszem - mondta Pap Zoltán - hogy még nem lesz befejezve az alkotmány védelmében megkezdett és folytatandó küzdelmünk, a midőn minden vármegye fogja ebben a kérdésben szavát hallatni és hasonló tartalmi kérvénynyel fog a képviselőházhoz járulni, mint Heves és Somogy vármegyék." (KN 1905/10. I. kötet 333.) Igaza lett a tiszalöki választókerület képviselőjének, hiszen 1905 nyarán és őszén a megyék nagyobb részében „nemzeti ellenállás” bontakozott ki az erősen abszolutisztikus „darabont-kormány” ellen. Ez a mély válság sajátos kompromisszummal oldódott meg. Amikor a „darabont-kormány” - Kristóffy József belügyminiszter kezdeményezésére - ügyes manőverrel, az általános választójog jelszavának bevetésével oldalba támadta a koalíciót, az meghátrált, s önként kapitulált. Hiszen az általános választójog kisebbségbe szorította volna a magyarokat a többi nemzetiséggel szemben, sőt a dzsentri is kisebbségbe került volna a magyar parasztokkal és a városi munkásokkal szemben. 1906 februárjában Ferenc József az országgyűlés feloszlatása mellett döntött, melyet egy sor rendkívüli intézkedés követett. A koalíció ellenállása megtört, s áprilisban a kormányra jutás fejében feladta programját, nemzeti követeléseit, így az uralkodó 1906. április 7-én a koalíció bizalmát is élvező Wekerle Sándort bízta meg az új kormány megalakításával. A kormány eskütétele után azonnal kiírta az új választásokat az 1906. április 29. és május 8. közötti időszakra. Szabolcs vármegye központi választmánya 1906. április 30-ra tűzte ki a választás napját (SzSzBML IV. B. 403. 1906. április 18-i ülés 51/906. Kpv.).8 A Szabadelvű Párt az országban sehol sem állított jelöltet, 1906 áprilisában feloszlatta magát (Boros-Szabó 1999. 55.).9 Ekkor már gyakorlatilag a Szabolcsvármegyei Szabadelvű Párt sem létezett, az egykori tisztikar jelentős közreműködésével 1905 végén alakult meg mintegy átmeneti megoldásként a Szabolcsvármegyei Új Párt. Ez a politikai csoportosulás azonban rövid életűnek bizonyult báró Bánffy Dezsőnek az országos politikai vezetésből való kiszorulása miatt. A bomlásnak indult Szabolcsvármegyei Új Párt tehát szintén nem állított képviselőjelöltet. Szabolcs vármegye valamennyi választókerületében csupán egy-egy jelöltet, mégpedig az 1905-ös 8 Szilágyi táblázatában tévesen szerepel az 1906-os választások szabolcsi időpontja: április 30. helyett június 20. (Szilágyi 2006. 177.). 9 Kivárt, majd 1910-ben a régi szabadelvű gárda Nemzeti Munkapárt néven alakult újjá. 285
