Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Történelem, helytörténet - Ulrich Attila: Szervezkedés és katonai tevékenység a Wesselényi-mozgalom korai szakaszában
Szervezkedés és katonai tevékenység a Wesselényi-mozgalom korai szakaszában Nagybányai harmincad: Diószeghy György, Ecsedy István, Héczey János, Hidi György, Nagybánya város polgárai és tanácsa, Szodoray György, Uray Mihály. Palánkai harmincad: Kormos János, Kozák Mihály, Tomay Mihály. Károlyi harmincad: Kovács György. Váraljai harmincad: Uray Mihály. Ebben a korszakban tudomásunk szerint három olyan rajtaütést szerveztek, amelyet jelentős létszámú „katonasággal” hajtottak végre. Mindhárom esetben pontosan megtervezték a cselekményt, titokban verbuválták az embereket. A Joanelli-féle pénzszállítmány elleni meghiúsult támadás, a szomolnoki pénzrablás és a gombási mészárlás tartozik ebbe a kategóriába. Az egyetlen meghiúsult terv a Joanelli-féle pénzszállítmány elleni rajtaütés volt, amely az utolsó pillanatban kitudódott. A másik két jól szervezett akció viszont sikeresen zárult. A rajtaütésekben résztvevők nagy része nem volt katona. A kardforgatáshoz jobban vagy kevésbé értő nemesség mellett szervitorokat, mezővárosi és falusi „önkénteseket”, vagyis polgárokat és jobbágyokat találunk. Főleg a szomolnoki pénzrablásban vett részt sok jobbágy. A jobbágyok szerepvállalásán nem kell csodálkoznunk. Egyrészt uraikkal együtt gyűlölték a németeket, mivel sok alkalommal találkozhattak kamarai tisztviselőkkel, akik legfőképpen az állami adó behajtását szabták ki rájuk vagy hajtották végre rajtuk. Ugyanúgy ellenérzést keltett a vallásbeli különbség is, és nagy csáberőt jelentett a könnyen szerezhető pénz lehetősége. Mindemellett az a legfontosabb és legérdekesebb, hogy egy esetleges felkelés megindítása esetén a nemesség soraiból hangzottak el olyan vélemények, amely a parasztság részvételét, a mozgalomba való bevonását sürgette (pl. Bocskai István zempléni főipán). Ezzel a ténynyel a bujdosó mozgalom több, mint 30 évvel megelőzte a Rákóczi-szabadságharcot. Természetesen praesidiárius katonák is részt vettek az akcióban, így tudunk szendrői és ecsedi katonák jelenlétéről a gombási mészárlásban Az Andreas Joanelli körmöd kamaragróf és haszonbérlő pénzszállítmánya elleni támadás a szervezkedők első jelentősebb katonai akciója volt. Kiváltó okai között szerepelhetett a kamaragróf csalásainak tömkelegé, a rossz pénz verése, a pénzárfolyamok káros alakítása, az ezüst és az arany eltulajdonítása, Joanelli katolikus volta is. A legfőbb szempont azonban az volt, hogy a szervezkedőknek pénzre volt szükségük. Pénzre volt szükségük ahhoz, hogy diplomáciai küldetésekbe kezdjenek a franciák, törökök és az erdélyiek irányában. Pénzre volt szükségük katonák fogadására. Úgy gondolták, ehhez a nélkülözhetetlen segítséget Joanelli pénze (20.000 Ft) adhatja meg. Nádasdy Ferenc tudta meg a szállítmány indulásának pontos dátumát és útvonalát. Bory Mihály és Széchy Anna Mária pedig Szobonya Istvánra, Wesselényi nádor volt mezei kapitányára bízták az akció végrehajtását. Ehhez a katonai rajtaütéshez 100 lovast béreltek fel, főleg a korponai, a bozóki és a lévai katonák közül, Kónya Pál és Nagy Pál korponai hadnagyok vezetésével. Joanelli megneszelte a bajt, és Nagyszombat helyett Trencsény felé indította el a szekereit. Mire Szobonya észbe kapott, már régen messze járt. A sikertelen rablás híre gyorsan elterjedt, és Széchy Anna Mária, a nádomé jobbnak látta hű emberét a Tiszántúlra menekíteni (Pauler 1876.1. 211-213.). A szomolnoki pénzrablás korának - jelen tudomásunk szerint - egyetlen sikeres, előre eltervezett rablása volt. A körülményekről és az előzményekről nem sok forrás áll rendelkezésünkre, azt viszont tudjuk, kik voltak a résztvevők és mennyi pénzt zsákmányoltak. A forrás sajnos hiányos, mert néhány esetben az elrabolt pénzmennyiséget nem tüntette fel. így például tudjuk a résztvevő szendrői katonák nevét, azt viszont nem, mennyi volt az általuk okozott kár. Igen fontosnak tekinthetjük azt is, hogy a kamarai alkalmazottak helységek szerinti bontásban írták össze a neveket. A szomolnoki pénzszállítmány kirablásában pedig már nem csak katonák és nemesek, hanem a környékbelijobbágyok is részt vettek, szerepet vállalva - bár mint láttuk, a pontos összeget nem tudjuk 275
