Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Történelem, helytörténet - Ulrich Attila: Szervezkedés és katonai tevékenység a Wesselényi-mozgalom korai szakaszában
Szervezkedés és katonai tevékenység a Wesselényi-mozgalom korai szakaszában1 Ulrich Attila ‘Beh szomorú idő fordult a magyarra! Egyik fél erre húz, a másik meg arra; Nem érti meg egymást, nem érti meg sehogy; S a huzalkodásban erejéből kifogy! Törökkel, tatárral eleget kiizködtünk; De ha egyetértés lakozott közöttünk: Csak megvoltunk lassan; most egy idő óta, A csókának szemét vájja ki a csóka! (Részlet Tompa Mihály: Szuhay Mátyás című verséből) A Wesselényi-féle szervezkedés, valamint az azt körülvevő, széles rétegeket érintő nemzeti mozgalom a magyar történelem olyan eseménye volt, amely után a központi hatalom szervezett, alapos részletességgel kimunkált eljárást folytatott le, és melynek végén a letartóztatások és vagyonlefoglalások tömeges méreteket öltöttek. Ez az eljárásmód (koncepciós perek) nem ismeretlen a magyar történelem korábbi időszakából sem, azonban, ha annak nagyságát vizsgáljuk, akkor az 1670-ben kezdődő birtokelkobzásokat kell első helyen kiemelnünk. A címben szereplő korai szakasz megnevezés - úgy érezzük - egy kis magyarázatra szorul. A magyar történetírás nem szentel elég figyelmet a Wesselényi-mozgalom, valamint kitudódása és Thököly Imrének a bujdosók élére állása közti időre, főleg annak gazdasági vonatkozásaira nem. Pauler Gyula átfogó művében tárgyalja a szervezkedés előzményeit, történetét és a kamarai pereket (Pauler 1876.), de ebben az idősíkban (1669-1670) be is fejezi mindmáig alapvető munkáját. Az egykorú kamarai listákban szereplő „bűnök” között főleg a különböző gyűléseken elhangzott és megvalósítandó feladatként megjelölt események a meghatározóak, legalábbis a kassai gyűlésig. Véleményünk szerint az 1670. január 24-én lezajlott tanácskozás volt az a választóvonal, amikor a mozgalom a konkrét fegyveres ellenállás iránya felé fordult. A március 19-én kezdődő, lényegében békítő szándékkal létrehozott egyesített besztercebányai ülés sikertelensége pedig csak olaj volt a tűzre. Igazából 1670 eleje az, amikor a szervezkedés alakot ölt, a fegyveres megmozdulások gyakoribbá válnak. Azonban már korábban is történtek szervezett megmozdulások, amelyekbe végvári katonákat, polgárokat és jobbágyokat is bevontak. Az első komolyabb katonai művelet a sikertelen Joanelli-féle pénzszállítmány elleni támadás volt (Pauler 1876. 205., 211-212., 305., 345.). A tanulmány megjelenését a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatta. A címben szereplő korai szakaszon az összeesküvés 1670-ig tartó korai időszakát értjük. NyJAMÉ LI. 2009. 269-280. 269
