Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)

Történelem, helytörténet - Báthori Gábor: A török szövetség próbakövei: Lippa és a lengyel hadjárat

Bethlen Gábor és a Porta kapcsolata az időt, amikor a Portával egyeztetve saját céljára koncentrálhat, arra tudniillik, hogy a Habsburg király elleni politikájával az Erdélyi Fejedelemséget külpolitikai mozgástérhez juttassa. Tény, hogy Bethlen Gábor a lengyel háború után, 1618-tól fokozatosan a nyugati történé­sekre fordította figyelmét, fejedelemségének nyugati határán komoly védelmi munkálatokat indított el. Az Erdély kapujának nevezett Várad erődítését szorgalmazta, az új bástya építését személyesen ellenőrizte. Nyugat-Európa felé tett nyitása, nemzetközi érdeklődése az élénk diplomáciai tevé­kenység központjának számító Konstantinápolyban is érződött. Borsos Tamás portai követének megszabta, hogy „barátkozzék külső keresztyén orátorokkal és követekker, mert Bethlennek hírek­re, információkra volt szüksége: „akármely szegletiről ez világnak vagy jó vagy gonosz hírek..., va­­lamelyeket hallhat, érthet, felírván, jegyezvén, minekünk is bő beszéddel az mint ott hallja, írja meg." (TT 1900. 200.) A török vazallus Erdélynek fontos volt, hogy ritkuljon körülötte a gyanakvás és kedvezőbb legyen nemzetközi megítélése, hogy egyáltalán ráirányuljon Európa figyelme. Köve­tétől ezért azt kérte, hogy a keresztény országok követei között Jó hírünket, nevünköt terjessze és azok által holmi ártalmas dolgoknak végire mehetne." A holland, az angol, a velencei, francia kö­veteket célzó kampányával akarta bizonyítani Erdély fennmaradásáért folytatott küzdelmének jo­gosságát, az őt ért rágalmak igaztalanságát, Tholdalagi Mihály követ szavaival a „két gonosz között a kisebbik” török szövetségének gyakorlati alapját (Barcza 1980. 108-109.). Bethlen Gábor ráér­zett az európai változásokra, s erre készülve akarta a külvilágtól eddig elzárt Erdélyi Fejedelemség­re a figyelmet ráirányítani, és országát készenlétbe helyezni. Az lett volna a különös, ha nem ezt te­szi. A közelben, a dunai Habsburg Birodalomban az új uralkodó, II. Ferdinánd (1617-1637) hata­lomra kerülésével 1618. május 23-án kirobbant cseh rendi felkelés alapjaiban rázta meg a térséget, hogy aztán a cseh háború egyre több európai ország konfliktusává szélesedjen. Bethlen és II. Fer­dinánd 1619 márciusában a károlyi szerződésben ugyan megerősítették a nagyszombati egyezséget, sőt a király elismerte tárgyalópartnere fejedelmi címét, Bethlen Habsburg ellenessége azonban vál­tozatlan maradt. A Habsburgok ellen megvívandó küzdelméhez kellett a török szövetség, melynek új feltételeken nyugvó kereteit a lengyel háború után tudatosan alakította, a Portán a megbízható szövetséges szerepét elfogadtatta. Irodalom Barcza 1980. Barcza József: Bethlen Gábor, a református fejedelem. Református Zsinati Iroda, Budapest 1980. Bethlen 1980. Bethlen Gábor emlékezete. Szerkesztette Makkai László. Helikon, Budapest 1980. Kovács 1987. Kovács Endre: Magyarok és lengyelek a történelem sodrában. Gondolat, Budapest 1987. Nagy 1960. Nagy László: A XVII. századi Habsburg-ellenes függetlenségi harcok értékeléséhez. Had­történelmi Közlemények 1960. 220-221. Péter 1988. Péter Katalin: A fejedelemség virágkora (1606-1660). In: Erdély története II. A kezdetek­től 1600-ig. Főszerk. Köpeczi Béla. Szerk. Makkai László - Szász Zoltán. Akadémiai Ki­adó, Budapest 1986. 617-783. 267

Next

/
Thumbnails
Contents