Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Történelem, helytörténet - Báthori Gábor: A török szövetség próbakövei: Lippa és a lengyel hadjárat
Bethlen Gábor és a Porta kapcsolata az időt, amikor a Portával egyeztetve saját céljára koncentrálhat, arra tudniillik, hogy a Habsburg király elleni politikájával az Erdélyi Fejedelemséget külpolitikai mozgástérhez juttassa. Tény, hogy Bethlen Gábor a lengyel háború után, 1618-tól fokozatosan a nyugati történésekre fordította figyelmét, fejedelemségének nyugati határán komoly védelmi munkálatokat indított el. Az Erdély kapujának nevezett Várad erődítését szorgalmazta, az új bástya építését személyesen ellenőrizte. Nyugat-Európa felé tett nyitása, nemzetközi érdeklődése az élénk diplomáciai tevékenység központjának számító Konstantinápolyban is érződött. Borsos Tamás portai követének megszabta, hogy „barátkozzék külső keresztyén orátorokkal és követekker, mert Bethlennek hírekre, információkra volt szüksége: „akármely szegletiről ez világnak vagy jó vagy gonosz hírek..., valamelyeket hallhat, érthet, felírván, jegyezvén, minekünk is bő beszéddel az mint ott hallja, írja meg." (TT 1900. 200.) A török vazallus Erdélynek fontos volt, hogy ritkuljon körülötte a gyanakvás és kedvezőbb legyen nemzetközi megítélése, hogy egyáltalán ráirányuljon Európa figyelme. Követétől ezért azt kérte, hogy a keresztény országok követei között Jó hírünket, nevünköt terjessze és azok által holmi ártalmas dolgoknak végire mehetne." A holland, az angol, a velencei, francia követeket célzó kampányával akarta bizonyítani Erdély fennmaradásáért folytatott küzdelmének jogosságát, az őt ért rágalmak igaztalanságát, Tholdalagi Mihály követ szavaival a „két gonosz között a kisebbik” török szövetségének gyakorlati alapját (Barcza 1980. 108-109.). Bethlen Gábor ráérzett az európai változásokra, s erre készülve akarta a külvilágtól eddig elzárt Erdélyi Fejedelemségre a figyelmet ráirányítani, és országát készenlétbe helyezni. Az lett volna a különös, ha nem ezt teszi. A közelben, a dunai Habsburg Birodalomban az új uralkodó, II. Ferdinánd (1617-1637) hatalomra kerülésével 1618. május 23-án kirobbant cseh rendi felkelés alapjaiban rázta meg a térséget, hogy aztán a cseh háború egyre több európai ország konfliktusává szélesedjen. Bethlen és II. Ferdinánd 1619 márciusában a károlyi szerződésben ugyan megerősítették a nagyszombati egyezséget, sőt a király elismerte tárgyalópartnere fejedelmi címét, Bethlen Habsburg ellenessége azonban változatlan maradt. A Habsburgok ellen megvívandó küzdelméhez kellett a török szövetség, melynek új feltételeken nyugvó kereteit a lengyel háború után tudatosan alakította, a Portán a megbízható szövetséges szerepét elfogadtatta. Irodalom Barcza 1980. Barcza József: Bethlen Gábor, a református fejedelem. Református Zsinati Iroda, Budapest 1980. Bethlen 1980. Bethlen Gábor emlékezete. Szerkesztette Makkai László. Helikon, Budapest 1980. Kovács 1987. Kovács Endre: Magyarok és lengyelek a történelem sodrában. Gondolat, Budapest 1987. Nagy 1960. Nagy László: A XVII. századi Habsburg-ellenes függetlenségi harcok értékeléséhez. Hadtörténelmi Közlemények 1960. 220-221. Péter 1988. Péter Katalin: A fejedelemség virágkora (1606-1660). In: Erdély története II. A kezdetektől 1600-ig. Főszerk. Köpeczi Béla. Szerk. Makkai László - Szász Zoltán. Akadémiai Kiadó, Budapest 1986. 617-783. 267
