Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Néprajz - Bóna Bernadett: Megőrzött, megmaradt és újabb típusú ablakok Rápolt községben
Megőrzött, megmaradt és újabb típusú ablakok Rápolt községben Bóna Bernadett A fejlődés, a folyamatos változás állandó. Kiragadhatunk bizonyos korszakokat, amelyekben a népi építészet szebb, egységesebb, könnyebben megragadható, de nem csak ezek a korszakok lesznek kultúránk részei, hanem azok is, amelyekben a megváltozott, az előzőhöz képest rendezetlennek tűnő, esetlegesen nem az eddig megszokott esztétikusnak nevezett építészet jelenik meg. A fennálló falu házainak megjelenésétől egészen addig, amíg a lakóházak építésekor sem az alapanyagokat, sem a kivitelezési módokat tekintve nem volt nagyszámú választási lehetőség,1 a házak stílusa viszonylag egységes volt az adott korszaknak, a társadalmi rétegeknek, a társadalmi hovatartozásnak megfelelően. Hagyományos építészetünk ebben az időszakban - gondolok itt a II. világháború, a „kockaházak” megjelenése előtti időszakra - magán őrizte a helyi sajátosságokat: legyen az a kézművesség vagy az esztétikum mint a kultúra része.1 2 Ellenben körülbelül az elmúlt 60 évben „felgyorsult a világ” és a faluképet ma sok esetben színes kavalkád jellemzi. Az egységes kép felbomlása, megszűnése számtalan tényezőnek köszönhető, amelyek közül kiemelkedő a falusi lakosság számára is elérhető gyári termékek megjelenése. Ez utóbbi tényező nem csak az újonnan épített házak3 stílusát befolyásolta, hanem a fennmaradt régi lakóházak karbantartását, korszerűsítését, felújítását is. Az ablakokra fókuszálva kétféle megközelítést alkalmazhatunk, és Magyarország egész területén számtalan kisebb települést megnevezhetünk, ahol vizsgálni lehet a hagyományos elemek jelenlétét. Közelíthetünk egyrészt a régi ablakok,4 másrészt azon régi házak szemszögéből, amelyek a vizsgált ablakok eredeti környezetét képezték.5 Tehát vizsgálhatjuk a régi ablakok jelen helyzetét, illetve a régi házak jelenlegi ablakait. A régi ablakok jelen helyzete háromféle lehet: eredeti helyén megőrzött (1.), megmaradt (2.), illetve újabb építésű lakóházakon helyet kapott (3.). A régi lakóépületeket vizsgálva három esetet különíthetünk el: vannak olyan lakóházak, amelyeken őrzik, karbantartják (4.), vannak, amelyeken meghagyták vagy megmaradtak a régi ablakok (5.), illetve akadnak, amelyeken újabbakra cserélték ki azokat (6). A két megközelítési mód eredményeit figyelembe véve 1 A házépítésnél használt alapanyagok típusa és minősége a helyi természeti környezet adta lehetőségektől függött. A kivitelezés a helyi ízlés, az építtető, és az építőmester - ez lehetett egyazon személy is - ízlésének és lehetőségeinek keveredésével jött létre. 2 A továbbiakban a lakóház, házak, régi házak stb. megnevezés alatt a kockaházak előtt épült lakóházakat értem, tehát a II. világháború előtt, illetve az 1950-es évek előtt épült hosszanti alaprajzú házakat, amelyek nem gyári termékekből épültek, ipari építőelemekből készültek. (Elmaradottabb, elzártabb területen későbbre tehetőek az időpontok. A lakóházak pontos építési idejét nem tudjuk, így ennek hiányában csak következtetni tudunk és további kutatási célokat kitűzni.) 3 Gondolok itt a kockaházakra és az időben azt követő stílusokra. 4 A régi ablakok megfogalmazás alatt értem a kockaházak előtt épült, hosszú alaprajzú házak eredeti, asztalos által készített ablakait. 5 Azaz a kockaházak előtt épült, hosszú alaprajzú házakat. NyJAME LI. 2009. 169-203. 169
