Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Régészet - Jakab Attila: X-XI. századi temető Nyíregyháza-Felsősima határából (M3-as autópálya 161. lelőhely)
X—XI. századi temető Nyíregyháza—Felsősima határából magányosnak tűnő sírtól kisebb-nagyobb távolságra előkerülhet egy temető. Ez természetesen azt feltételezi, hogy a temetkezés és a mellette fekvő temető — illetve annak egy része - egykorú.72 Ennek kapcsán utalnunk kell a Szolnok-Szandán feltárt X. századi temetőre, ahol - úgy tűnik - hasonló jelenséget sikerült megfigyelni (Madaras 2006. 241. 2. térkép). Összefoglalás Felsősima jelenleg Nyíregyháza közigazgatási területéhez tartozik, de a középkorban önálló település volt Sima(egyháza) néven. A forrásokban 1325-ben tűnik fel a Balogsemjén nembeliek osztozkodása alkalmával. A XV. században különböző névalakokban említik. Templomának romjai még a XVIII. században is láthatóak voltak (Németh 1997. 166-167.). A templom helyét 1924-ben a kereskedelmi cserkész iskola növendékei „megkutatták’, ám a kibányászott alapfalakon kívül egyebet nem találtak. A templom 1871-ben még álló falait a terület bérlője, Kiár Dezső és fia Sándor 1878-ban bontatta le, s belőle gazdasági épületeket emeltek (Alispáni jelentések 1924. 69-90.).73 Helye az évtizedek alatt elfelejtődött, s hollétét csak 1992-ben sejtette meg Istvánovits Eszter, helyét azonban akkoriban nem lehetett alaposabban bejárni (JAM Adattár 2002.42.). 2009 februárjában újból kimentünk a területre, s a korábban jelzett helyen - egy csatorna által átvágott dombhát legmagasabb pontján - sok szétszántott terméskövet és szórványosan embercsontot találtunk. Szűkebb és tágabb környékén pedig jelentős mennyiségű Árpád-kori és középkori cserepet - a középkori Sima falu leleteit - gyűjtöttük össze. A templomot a feltárt temetőtől északra, mintegy két kilométerre találtuk meg. A területen pontosabb korhatározó lelet nem került elő. így az autópályán feltárt temető és a középkori templom viszonyát nem tudjuk egyelőre meghatározni, azaz nem tudjuk, hogy van-e (kronológiai) kapcsolat a két temetkezési hely között vagy egymástól függetlenül alakultak ki. Ami a temetőhöz tartozó település helyét illeti, azt talán a 161. lelőhely közvetlen közelében lévő M3-as autópálya 217. lelőhelyén sejthetjük, ahol 41 Árpád-kori objektumot - köztük 8 házat - bontottak ki (Astalo$-HÁGÓ- Marta-Pop 2005. 288-289.). A településrészlet kerámiaanyaga egyelőre feldolgozatlan, így ez a feltevés egyelőre csak hipotetikus. A források egyébként ezen a környéken Simán kívül nem tudósítanak Árpád-kori településről, így az itt eltemetettek falujának neve sem ismert. Ami a környék más hasonló korú leleteit, temetőit illeti először a nem messze - mintegy két kilométerre DK-re - fekvő, Kálmánháza és Felsősima határán lévő Henzseltanyát kell megemlítenünk, itt egy rókajáratból(l) került elő embercsontok társaságában egy mellkereszt, amely egy újabb X-XI. századi temetőt sejtet a területen (JAM Adattár 2005. 74.). A felsősimái tsz gyümölcsösében pedig 1962-ben figyeltek meg lócsontokat, nyílhegyeket, ami egy másik honfoglalás kori temetőre utal (JAM Adattár 97.48.). Lelőhelyünk szűkebb környezetében több X-XI. századra datálható temető is napvilágra került. A Polyákbokor-Rikácsi-szőlőben74 szőlőrigolírozáskor dúltak fel temetkezéseket, majd 72 Elméletileg persze nem lehet kizárni, hogy egy magában lévő X. századi sír mellett a X. vagy XI. században egy tőle függetlenül elkezdett temetőt nyissanak, ennek a valószínűsége azonban meglehetősen csekély. Itt kell megemlítenem Révész László lektori megjegyzését, aki szerint kevéssé valószínű, hogy külön temetővel kell számolnunk a X. század végén, illetve a XI. század elején. Ennek kapcsán nem tartotta kizártnak, hogy a tárgyalt 136. sír akár a XI. század első két évtizede során is a földbe kerülhetett. Jogosan hívta fel a figyelmemet arra, hogy lovas sírok esetében a kronológiát a kutatók hajlamosak „lefelé húzni”, azaz a X. századra keltezni. Ellenben ha csak egyéb, lovas felszereléshez tartozó tárgyak - trapéz alakú kengyelek, tegezmaradványok, nyílcsúcsok - kerülnek elő, akkor nem kételkednek az esetleges XI. századi keltezésben; főleg ha az említett tárgyak mellett XI. századi érmék is előkerülnek. 73 Az adatra Németh Péter hívta fel a figyelmemet, akinek segítségét ezúton is köszönöm! 74 Korábbi, téves elnevezése - s ezzel lokalizálása - Polyákbokor-Pereshalom. 119
