A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Helytörténet - Hegedűs Antalné: Néhány szó a beregi keresztszemes kézimunkáról

Néhány szó a beregi keresztszemes kézimunkáról Hegedűs Antalné Ha keresztszemes kézimunkáról beszélünk, szinte nincs olyan ember, akinek ne a beregi keresztszemes jutna eszébe. Gondolkozott már valaki azon, hogy miért van ez így akkor, amikor Magyarország, sőt egész Európa területén ismerik a keresztszemes hímző öltést? Vannak földrajzi területek, neves falvak, ahol évszázadokra visszamenően maradtak emlékei ennek a hímzésnek. Kutatók kutatták, felgyüjtötték a mintakincsét egy-egy területnek, albumokban közzé adták, mégis mikor keresztszemes hímzésről hallunk, tudat alatt is Bereghez kapcsoljuk azt. Erről szeretnék röviden írni. Talán tisztázódik néhány dolog a keresztszemes kézimunkával kapcsolatban. Magyarország egyik legrégibb népi keresztszemes kézimunkája a vásárosnaményi Beregi Múzeum gyűjteményében található. A rajta lévő évszám szerint 1668-ban Tákoson készült. Készítette Veres Judit tákosi kovácsné. A vászonra kék fonallal hímzett, körben lóherelevéllel, sarkaiban kis ágacskával díszített, 80x80 cm-es úrasztali terítő szerkesztésében az úri hímzéseket követi (1. kép). (BM ltsz. 64.51.1.) 1769-ben készült a Vámosatyai Református Egyház rececsipkével kombinált, keresztszemes öltéssel, kék rozmaringággal hímzett úrasztali térítője (2. kép). A Beregi Múzeum legrégibb évszámmal jelölt darabjai közé tartozik egy két szél vászonból készített ünnepi abrosz 1813-as dátummal. Mintája erősen fakult piros és kék fonallal keresztöltéssel hímzett, néhol a fonal rózsaszínűnek tűnik. Talán csak a fakulás miatt rózsaszínű, eredetileg lehetett piros is. Készítője nem csak az évszámot, a nevét is belehímezte: Székely Irma. Hímzésmintája a két végén pünkösdi rózsaág, a végén kis csüngő jézusszív virággal. Két hosszanti oldalán 1. kép / Fig 1 NyJAME L. 2008. 465^173. 2. kép / Fig. 2 465