A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Régészet - Cristian Virag: A Kovács gyűjtemény újkőkori és rézkori kerámiaanyaga

böködések az edény testén (XXX. tábla 3-4., 7-17.). Formájukat tekintve beszélhetünk „tejesfazékról", valamint tálakról. Ebből a csoportból Iercosan 4 töredéket publikált, amelyek a Tiszapolgár kultúra B fázisához tartoznak (IERCOSAN 2002. 27., Pl. 20: 1., 3., 5., Pl. 22: 6.). Mind formájukat, mind anyagukat tekintve a Bodrogkeresztúr kultúrában is jelen vannak. Berea (IX-IXa)-Togul lui Sultész, (IXb)-Togul Dolarolui (Bere-Sultész tag és Dolláros): erről a pontról származik a 31142, 31143, 31148 leltári számmal bejegyzett kerámia, valamint a 30687-30740 számmal bejegyzett kőanyag. A két pont egy homokdűne északi és déli végét jelöli. A 31143 leltári számú (IX. tábla) kerámiaanyag (13 darab) vonalas díszítésű, becsipkedésekkel, a perem alatt bekarcolásokkal, melyek kiemelik a rövid Lippenrand típusú szájat (IX. tábla 12., 4 11.). A Piscolt csoport I/II fázisába sorolhatók. Ugyanezen a ponton találtak két rézkori töredéket. Németi J. említ innen Tiszapolgár anyagot is (NÉMETI 1999. 55.). Valójában a két töredék a Bodrogkeresztúr kultúrához tartozik: díszítésük 3^4 ék alakú karcolás (IX. tábla 12., 14.). 1962-ben kisebb ásatást végeztek a lelőhelyen (COMSA 1963. 477^484). A 31142 leltári számú kerámiaanyag (21 töredék) a Piscolt csoport II/III fázisához tartozik. Ezek fekete bitumenes vagy vörös színű anyaggal fehér engobos alapra festettek. Motívumaik vékony párhuzamos vonalak és széles sávok (VIII. tábla 1., 6-7.). A 31148 leltári szám alatti kerámia (14 töredék) fekete-hamuszínű, hamuszínű, téglavörös. Többsége fül, esetleg átfúrt, félig átfúrt vagy tömör bütyök. A Tiszapolgár kultúrához tartoznak (XVII. tábla). N. Iercosan sorolta be őket ennek a kultúrának a B fázisába (IERCOSAN 2002. 27., Pl. 20: 2., 4., 6-10., 12-14.). Ő említ egy ferde vonalakkal karcolt bütyköt is (IERCOSAN 2002. Pl. 20: 9.), melyen valószínűleg mezőgazdasági gép okozta sérülés látszik. Berea (X)-Colina cu macris (Bere-Sóskás) (XXI-XXII. tábla): egy neolit településről tudunk a Kovács gyűjtemény anyaga (ltsz: 31151) és a Kacsó Károly által 1962, 1964, 1967-ben végzett próbaásatások alapján. A 31151 leltári szám alatt bejegyzett kerámia (23 töredék) festett díszítésű, fekete bitumenes anyaggal vittek fel rájuk boltíves, csúcsíves, esetenként párhuzamosan futó ferde vagy vízszintes sávokat (XXII. tábla 1., 4., 11-12.). A peremen apró bevagdosások jelentkeznek (XXI. tábla 1., XXII. tábla 5.). Vannak fazekak, kihajló peremű tálak, füles tálak, gömb alakú edények, kihajló peremű kupák, kis Fülű amforák, vállukat kiemelő bemélyedéssel. Az anyagot Németi a Piscolt csoport harmadik fázisába sorolja (NÉMETI 1999. 56.). Véleményem szerint inkább kicsit korábbra (a Piscolt csoport II/III fázisa) datálható. Berea (XH)-Viile Bérei (Bere-Berei szőlő): a 31147 (22 töredék), a 31154 (10 töredék) (XIV-XVI. tábla) és a 31152 leltári számú (1 töredék) (XXXV. tábla 1.) tétel alapján bizonyított itt egy, a Piscolt csoport I/II fázisánál korábbi település léte. A kerámia kicsipkedésekkel, görbe vonalas bekarcolásokkal, az edény száján apró bevágásokkal és rátett motívumokkal díszített. Berea (XJII)-Cetatea Iepurelui (Bere-Nyúlvár): néhány, a Baden kultúrához tartozó kerámiatöredék származik innen (ltsz: 31144) (XXXV. tábla 4.). Berea (XVI)-Grädinaflorilor (Bere-Virágkert) (XVIII-XX. tábla): a 31149 (24 töredék) és a 31257 leltári számmal bejegyzett tétel, amely kicsipkedéssel, barbotinnal, vonalas, görbevonalas, cikcakkos bekarcolásokkal, rövid, Lippenrand szájat kiemelő perem alatti bekarcolással (XVIII. tábla 1-3., XIX. tábla 1., XX. tábla 1-13.) díszített kerámiát tartalmaz. Tronkónikus tálat említhetünk