A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)
Régészet - Cristian Virag: A Kovács gyűjtemény újkőkori és rézkori kerámiaanyaga
Berea / Ciumesti Piscolt csoport I/II fázis Piscolt csoport II/III fázis Berea-Viile Bérei (XIIa-b) 33 0 Berea-Miristea lui Csányi (II) 11 0 Berea-Dolarolui (IXb) 0 19 Berea-Stavilä Micä (I) 13 0 Berea-Virágkert (XVI) 25 0 Berea-Colina cu mäcris (X) 0 24 Berea-Togul lui Sultész (IXa) 12 0 Ciumesti-Cärämidärie (VII) 4 0 Ciumesti-Bostonârie (IIb) 0 2 Ciumesti-La Silozuri/Fântâna Päsunii (III) 56 0 Ciumesti (Ilb)-Bostonärie (Csomaköz Tökös) lelőhelyről származnak a 31145, 31155 leltári számmal bejegyzett cserépdarabok (X. tábla, XXXV tábla 2-3.) és a 30792, 30877-30883 leltári szám alatt bejegyzett kövek. Ezen a lelőhelyen egy sor ásatást végeztek 1962 és 1965 között. A kelta települések feltárásakor másodlagosan olyan kerámia- és kőleletek kerültek elő, melyeket VI. Zirra a Tisza kultúrába sorolt (ZIRRA 1967. 3., 2. jegyzet), Németi J. pedig a fejlett neolitikum Piscolt csoportjának kései fázisára keltezett (NÉMETI 1999. 51.). A 31145, 31155-ös leltári számmal jegyzett kerámiák téglavörösek, fekete bitumenes festékkel párhuzamosan futó ferde vagy vízszintes vonalakkal díszítettek, az edény törzsén apró vágásokkal. Anyaguk alapján késő neolitikusak, Piscolt II/III—III. fázisra datálhatok. Ciumesti (III)-La Silozuri/Fântâna Päsunii (Csomaköz-Legelőkút/Silógödrök) lelőhelyről származnak a 30554-30561, 30793-30803, 30530-30553 leltári számú kövek, a 31297, 31141, 31146, 31159 leltári számú kerámiatöredékek (I-VII., XI-XIII. tábla, XXXV. tábla 5., 7-8.), a 30463-30468 leltári számú kőbalták. Erről a lelőhelyről két ún. cumis edényt publikáltak: az egyik a Kovács gyűjtemény darabja (ltsz: 31297 - XXXV. tábla 5.) (NÉMETI 1997. 64-65., 3: 1-3. ábra, NÉMETI 1999. 52.), a másik pedig a nagykárolyi múzeum gyűjteményében található. Utóbbit N. Iercosan közölte, és helytelenül sorolta a Bodrogkeresztúr kultúrához (IERCOSAN 1981/82. 35-37., 1., NÉMETI 1997. 64-65. fíg. 3: 2., NÉMETI 1999. 52.). A keámiaanyagból a 31141, 31146. számmal jelölt tételből két darabot kell említenünk, egy állatfigurát (ltsz: 31141, NÉMETI 1997. 64-65., fig. 4: 2., NÉMETI 1999., 52.) és egy miniatűr tölcsér formájú edényt (ltsz: 31146, NÉMETI 1997., 64-65., fíg. 4: 1., NÉMETI 1999. 52.). E leletek analógiája a Piscolt-Lutärie (Kincsverem) területén feltárt anyag, amely egyértelműen keltezhető a késő neolitikumra (NÉMETI 1997. 64-65., fig. 4: 3.). Ezen anyagok alapján Németi J. kiterjedt neolit település létét feltételezi, legkevesebb két lakóréteggel. Az állatfigura és a miniatűr tölcsér szerinte az „ első réteghez tartozik és időben a neolitikum közép periódusának a végéhez kapcsolható, mint kultúra pedig a Piscolt csoport második (végső) fázisához. " Németi J. a kronológiai meghatározást Piscolt-Lutärie analógiái alapján végezte. Az ábrák gyenge minősége miatt a két tárgyra vonatkozóan nem mondhatok semmit, azonban két tétel (31141 és 31146) alapján ez a kerámia besorolható a Piscolt csoport korábbi időszakába, mégpedig az I/II fázisba. Az anyag plasztikus díszítésű: kiemelkedő bütykök vagy bevagdalt bordák, perem alatti karcolások, melyek a Lippenrand típusú edényeket jellemzik, bemetszéses meanderdíszítés (I. tábla 3., XIII. tábla 1., 6.), olykor háromszögeket alkotó cikcakk vonalak (I. tábla 2., III. tábla 1., VI. tábla 1., VII. tábla 4., XII. tábla 1., 4., XIII. tábla 7.), dőlt vonalak, hullámos