A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Gyűjteménytörténet - Bene János: Ötven év tárgyai

1983-ban leltároztam a múzeum megnyitásakor 1974-ben rendezett Jósa András emlékkiállításra dr. Dohnál Jenő főorvostól ajándékba kapott, de akkor be nem leltározott tárgyakat: Jósa András gyalui, Jósa István ezüst emlékserlege, Jósa András 40 éves szolgálata emlékére kapott ezüst díszdoboza, a múzeumalapító könyvespolca és a maga készítette intarziás asztala (83.1.1-1.9.). Az addig begyűjtött militaria anyagot nagyszámú, a szocialista korhoz köthető egyenruha és felszerelési tárgy egészítette ki, 108 tárgy a 164 darabos éves gyarapodásból. A következő év növekménye 140 tárgy. Vásárosnaményból ajándékozás útján a II. világháború után újjászerveződő demokratikus, majd szocialista rendőrség 31 darabos együttese került a múzeumba (váll-lapok, hajtókák, karszalagok, sapkajelvények, gombok, egyenruhák 84.11.1-84.11.22.1.). Különleges darab közöttük négy karszalag, melyek közül az első vörös szövetből készült, rajta Vásárosnamény község pecsétje. Ezt 1944 őszén viselték az akkor frissen megalakult rendőrség tagjai (84.11.13.1.). Ezt 1944 végén fehér vászon karszalag váltotta fel, melyen három nyelven, oroszul, románul és magyarul jelezték az illető rendőr voltát (84.11.14.1.), s végül két nemzetiszínű karszalag 1956-ból (84.11.15.1-2.) (10. kép). A későbbi megyei levéltárigazgató, Nagy Ferenc (aki akkoriban megyei múzeumigazgató-helyettes volt) ajándékozott egy atillát, amelyet 1891-től az I. világháború végéig Nyíregyházán szolgált császári és királyi 14. huszárezred szakaszvezetője viselt. A világoskék posztóból készült ruhadarabon 5 pár feketével beszőtt sárga pamutzsinór látható, a zsinórvégeket eltakaró úgynevezett „galambkosarak", a laposan font rózsácskák is fekete beszövéssel készültek (84.13.1.). 1984-ben került vissza - mint arra előbb kitértem - a Magyar Nemzeti Múzeumból az 1947-ben kölcsönadott 1848-as zászló a szalagokkal (84.22.1.1-3.) együtt (11. kép). „Ez a legdicsőségesebb zászló. Ha a sors meg akarja tagadni a győzedelmet, kivívja azt a 48. zászlóalj!" E szavakat nem kisebb személyiség, mint Klapka György honvédtábornok, Komárom várának hős védője mondta 1849 nyarán, amikor Görgei tábornok nevében kitüntette a 48. honvédzászlóaljat, s a kollektív dicsőség megörökítésére, a zászlóra tűzte a III. osztályú vitézségi érmet. A zászlóalj „önkéntes nemzetőri csapat"-ként alakult meg 1848 késő nyarán, s az 1200 ember szeptember 10-én már eskütételre és zászlószentelésre sorakozott fel az akkori megyeszékhely, Nagykálló főterén Patay István őrnagy parancsnoksága alatt. A zászlóanya tisztét a főispán felesége, gróf Dégenfeld Imréné töltötte be. Az idő rövidsége miatt egyszerű nemzetiszínű zászlót adományozott, melyre azonban fehér selyemre, ónflitterekkel hímzett két szalagot kötött. A két szalag felirata: Győzni vagy halni - Szabolcs a hazáért 1848 Sept. E zászló érdekessége, hogy a zászlóalj fennállása folyamán végig ezt használta csapatzászlóként annak ellenére, hogy a honvéd zászlóaljaknak a hadügyminisztérium szabályszerű hadizászlót adományozott, amely teljesen más volt, mint a szabolcsiaké. Annak egyik oldalán a Madonna mint Magyarország védőasszonya látható, 10. kép Rendőr karszalagok Vásárosnaményból Fig. 10 Police armbands from Vásárosnamény