A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Gyűjteménytörténet - Bene János: Ötven év tárgyai

nem igazán volt közük sem Nyíregyházához, sem Szabolcs-Szatmár megyéhez. Verseghi Nagy Elek Kolozsvárt született 1884-ben, és Leányfalun hunyt el 1967-ben. Budapesten és Bécsben végezte egyetemi tanulmányait, az állam- és jogtudományok doktora lett. 1905-től a Kereskedelmi Minisztérium, 1914-től a közös külügyminisztérium szolgálatában állott. 1922-től az immár önálló magyar külügyminisztérium osztályvezetője. 1926-tól nyugállományba vonulásáig, 1929-ig vatikáni követ volt. Az 1979-es 179 darabos gyarapodás részeként kerültek a gyűjteménybe az első nyíregyházi utca- és házszámtáblák, melyeket a helyi vasöntödében, az Irsai és Társa gyárban készítettek (I. kerület Bethlen utca, illetve I. kerület Bethlen utca 27.: 79.22.1-79.22.2.) (9. kép). Az Irsai és Társa vas- és fémöntödéje az 1890-ben alapított Göbl és Wagner öntödéből fejlődött ki. A 20 munkást foglalkoztató üzem a mai Vasgyár utcán tömegcikkeket készített: pumpás, kerekes kutakat, utca- és házszámtáblákat. 1889-ben kértek engedélyt Göbl Ferenc és Wagner András mecenzéfi hámorkovácsok, hogy a vasúti temetővel szemben vasöntödét és gépműhelyt építhessenek és működtethessenek. Ok 1899-ben eladták az üzemet a gölnicbányai Oberländer testvéreknek. Oberländer Károly hamarosan kivált a vállalkozásból, Gusztáv (1860-1958) pedig Irsaira magyarosítva nevét, vezette az üzemet; majd felnőtt fiát, Rezsőt (1894-1950) maga mellé véve, az államosításig dolgoztak. Király Sándor 1905-ben a műhelyek mellé három munkáslakást is épített. A létszám 30-ról 60 főre nőtt (MARGÓCSY 2002. 119-121.). Nyíregyháza város képviselőtestülete az 1910. szeptember 2-án tartott rendkívüli közgyűlésén új utcaelnevezésekről és a házszámozás elveiről döntött. Az új utca- és házszámtáblákat az Irsai és Társa vasöntödétől, mint a legolcsóbban ajánlkozótól rendelték meg. A 714 utcatáblát darabonként 3,80 koronáért, az 500 darab négyszögletes házszámtáblát, valamint a 2000 ovális táblát egyenként 80 fillérért, összesen tehát 4713 korona 20 fillérért vállalta a cég. A kétféle házszámtábla - tehát a város főútjain négyszögletes, a mellékutcákon pedig ovális - továbbra is megmaradt. Az utcatáblák 60x20 centiméteresek, rajtuk a kerület és az utcanév. A házszámtáblák egyrészt négyszögletesek, 20x23 centiméteresek vagy oválisak, 20x27 centiméteresek, rajtuk a kerület, a házszám és az utca neve olvasható (SzSzBMÖL V.B.186. 572. dob. III. 79/1910.). 1980-ban 151 tárggyal gyarapodott a gyűjtemény, közöttük egy teljes vármegyei hajdú dísz-, illetve hétköznapi ruhájával (80.10.1-3.). A huszáros szabású 5 pár sárga pamutzsinórral ékesített atilla és mente, valamint a szintén zsinóros nadrág sötétkék posztóból készült. Ugyanakkor gyarapodott a gyűjtemény egy szecessziós ízlésű ezüstözött alpakka kávéskészlettel (kanna, 6 kistányér, 6 fémpohár porcelán betéttel) (80.1.1-7.), illetve egy hozzájuk tartozó cukortartóval (80.1.32.). 9. kép Nyíregyházi utca- és házszámtábla Fig. 9 Street and house number plate from Nyíregyháza