A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)
Gyűjteménytörténet - Bene János: Ötven év tárgyai
Az ezredtörzs, az I. és III. zászlóalj Miskolcon, a II. zászlóalj és a pótkeret Munkácson, a IV. zászlóalj pedig Besztercebányán szolgált. A legénységet Szabolcs, Zemplén és Bereg vármegyékből sorozták. Az ezred az I. világháborúban a kassai császári és királyi VI. hadtest keretében 1914. augusztus 26-án a rendkívül véres kraszniki-komarovi csatában esett át a tűzkeresztségen, majd az év végéig továbbra is Galíciában harcolt. A regiment katonái részt vettek az 1915. május 2-i gorlicei áttörésben, majd az 1915-1916. évi állásháborúban. Az állásharcok békésebb napjaiban az ezrednek arra is volt lehetősége, hogy a katonák és az otthoniak tájékoztatására tábori újságot, a Ludwig bakát kiadják (ennek néhány példányát a történeti dokumentum gyűjtemény őrzi). 1917 nyarán Erdélybe vezényelték az ezredet, egy év múlva Ukrajnába, majd Besszarábiába helyezték át. 1918 őszén a Balkánra szállítás közben érte az ezredet az öszszeomlás, a Monarchia széthullása. Az ezred vasúton Munkácsra vonult, s ott oszlott fel (EZREDTÖRTÉNET 1938. 264.). Jelvényeiket 1916ban és 1918-ban készíttették hadifémből. Az 1916-os jelvényen (71.78.1.) alul babérkoszorún az 1916. évi törvénynyel kialakított osztrák-magyar közös kiscímer látható, a monarchia jelmondatával: Indivisibiliter ac inseparabiliter (Oszthatatlanul és elválaszthatatlanul). A címer fölött lövészárokban lévő tüzelő katonák és az 1914—1916. évszám. A katonák fölött felkelő nap és az IR 65 9 , végül legfelül az ezred neve: LUDVIG BAKA. Az 1918-as jelvényen (71.6.1.) két oldalon rohamsisakos, puskás katonák állnak, középen Bereg, Szabolcs és Zemplén vármegyék címerei, alattuk az ezred neve: LUDWIG BAKA 1914-1918. Ezt a jelvényt egyébként Berán Lajos (1882-1943) szobrász- és éremművész tervezte (6. kép). 1973-1974-ben dr. Dienes Istvánné kezelte a helytörténeti gyűjteményt. Nagyjából akkorra „fogytak el" a leltározatlan tárgyak, bár meg kell jegyeznem, hogy még a későbbiek során, az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején is kerültek elő a raktárak mélyéből leltározatlan darabok. Ennek az is a magyarázata, hogy ugyanazokban az években történt meg a Jósa András Múzeum gyűjteményeinek átköltöztetése az Egyház utcáról mai helyére, és a hurcolkodás alatt óhatatlanul is összekeveredtek egyes ládák, dobozok. Azokban az években az új Krúdy kiállítás enteriőrjéhez gyűjtött anyagot Dienes Istvánné, s így kerültek a leltárba egy nyíregyházi polgári háztartás aprótárgyai: terítők, kendők, díszdobozkák, névjegyek (122 darab: 74.2.11-74.2.54., 74.2.68.), meghívók. 1975-76-ban előbb Kovács Árpád, majd Muraközi Ágota és Reszler Gábor muzeológusok végezték a leltározást. 1975-ben ismét nagy tárgyi gyarapodás jelentkezett, szám szerint 443 tárgy. Valamennyi egyetlen személytől, Zalai Jánostól származik. Zalai János nyugállományú katonatiszt volt, aki felhasználva régi kapcsolatait, a Nyíregyházán és környékén élő egykori katonatisztektől, 6. kép A császári és királyi 65. gyalogezred jelvényei Fig. 6 Signs of the 65 th Imperial and Royal Infantry Regiment
